A német Der Spiegel című újság hozta nyilvánosságra a német Szövetségi Igazságügyi Bíróság által tavaly decemberben közölt vádiratot, amely szerint nagyon valószínű, hogy egy idegen ország utasítására robbantották fel az Északi Áramlat gázvezetéket katonai búvárok.

A dokumentum alapján egyértelműen Ukrajnát gyanúsítják.

Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának igazgatója az InfoRádióban elmondta, az ukrán állampolgárságú gyanúsított védői azzal érveltek, hogy az Északi Áramlat felrobbantása az orosz-ukrán háborúnak egy manővere volt, ami azt célozta, hogy Oroszország infrastruktúráját, amellyel energiabevételhez jut, semmisítsék meg, így nem lehetett volna elítélni ezt a gyanúsítottat, viszont „a bíróság feketén-fehéren kimondta, hogy ez a szabotázsakció Németország ellátása, infrastruktúrája ellen irányult”, és hogy egy

ukrán titkosszolgálati, tehát nem háborún belül értelmezhető akció lehetett.

Innentől kezdve pedig szerinte nagyon súlyos politikai kérdések merülnek fel.

1. Ha a bírósági közlést elfogadjuk, akkor mit lép a NATO? Ugyanis ebben az esetben Ukrajna, amely nem NATO-tagállam, megtámadta a NATO egyik tagállama kritikus infrastruktúráját, energiaellátását.
2. Mit lép az Európai Unió? Ugyanis ezzel a lépéssel Ukrajna megsértette az úgynevezett társulási megállapodást, ami az EU és Ukrajna közötti viszonyrendszert szabályozza, és amely világosan kimondja, hogy a felek nem veszélyeztethetik egymás energiaellátását.

Ukrajna péntek délig nem kommentálta a bíróság által nyilvánosságra hozott vádiratot.

Hortay Olivér meg is lepődne, ha hitelt érdemlően azzal lehetne érvelni ebben a helyzetben, hogy nem az ukrán elnök, hanem csak egy vezérkari tiszt adta az utasítást, hiszen ő is az ukrán vezetés része, ő is Ukrajnát képviseli.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen következményei lehetnek az ügynek akár Ukrajna katonai, pénzügyi támogatására, akár európai integrációs törekvéseire nézve.