Infostart.hu
eur:
388.32
usd:
336.74
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Kormányellenes tüntetés Teheránban 2026. január 8-án. Iránban december végén robbantak ki tüntetések és sztrájkok az országot sújtó súlyos gazdasági nehézségek miatt, az oslói székhelyû Iran Human Rights (IHRNGO) emberi jogi szervezet adatai szerint azóta január 13-ig legkevesebb 648 ember vesztette életét a többször erõszakcselekményekbe torkolló megmozdulásokban.
Nyitókép: MTI/AP/UGC

Egyre horrorisztikusabb a helyzet Iránban

Már több mint 2500 halálos áldozata van az Iránban december végén kirobbant tüntetéseknek – jelentette be szerdán az Egyesült Államokban működő Human Rights Activists News Agency (HRANA).

Az Egyesült Államokban működő, iráni aktivistahálózatra támaszkodó szervezet szerint a tiltakozásokkal összefüggésben 2571 halottról lehet tudni: 2403 tüntető, 147, a kormánnyal valamilyen módon kapcsolatban álló ember, köztük milicista, valamint 12 kiskorú és kilenc olyan civil is életét vesztette, akik nem vettek részt a tiltakozásokban.

Jóllehet a halálos áldozatokról Teherán nem közöl adatokat, kedden egy iráni illetékes mintegy kétezerre tette a halálos áldozatok számát, beleértve a biztonsági erőkhöz tartozókat is.

A december 28-án, a súlyos infláció nyomán kirobbant tüntetések évek óta nem látott megpróbáltatást jelentenek a teheráni vezetés számára, amelynek tagjai ellentmondó nyilatkozatokat tesznek a tiltakozásokkal összefüggésben: míg Maszúd Peszeskján elnök többször hangoztatta, hogy a tiltakozókat meg kell hallgatni, Mohammed Movahedi Azad, az ország főügyésze arra figyelmeztetett, hogy mindenki, aki részt vesz a demonstrációkon, „Isten ellenségének” számít, ami halálbüntetéssel jár.

Címlapról ajánljuk
Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

Nacsa Lőrinc: olyan partnerekre van szükségünk, akiknek érdeke Magyarország sikeressége

A választásig hátralévő időben sorozatot indítottunk az InfoRádióban, hogy a kutatások szerint a parlamenti bejutásra esélyes pártok szakpolitikusait a belpolitikai kérdések mellett a gazdasági terveikről és a külpolitikai megfontolásaikról is kérdezzük. A Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk elfogadta a meghívást, a Tisza Párt nem kívánt élni a lehetőséggel. Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a pártszövetség külpolitikájáról beszélt az Aréna című műsorban.

Orbán Viktor: Zelenszkij úr, ha nincs olaj, nincs pénz!

A miniszterelnök szerint, ha Ukrajna meg akarja kapni a 90 milliárd eurós hitelt Brüsszelből, akkor meg kell nyissa a Barátság kőolajvezetéket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×