Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Donald Trump amerikai elnök sajtóértekezletet tart a washingtoni Fehér Ház James Brady sajtószobájában 2025. augusztus 11-én. Trump bejelentette, hogy a Nemzeti Gárda egységei a következő hetekben Washingtonba érkeznek, hogy megerősítsék a főváros közbiztonságát.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Will Oliver

Donald Trump egy 30 napos és egy 1,5 éves határidőről beszélt Venezuela ügyében

A következő 30 napban nem tartanak választásokat Venezuelában – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök. Nicolás Maduro megjelent az amerikai bíróság előtt.

„Először rendbe kell tennünk az országot. Nem lehet választásokat tartani. Az embereknek módjuk sincs szavazni” – mondta Trump az NBC Newsnak adott interjúban két nappal az után, hogy az amerikai erők Caracasban elfogták Nicolas Maduro venezuelai elnököt és feleségét, és New Yorkba szállították őket.

Trump az interjúban az amerikaiak venezuelai beavatkozását felügyelő csapat néhány fontos tagját, köztük Marco Rubio külügyminisztert, Pete Hegseth hadügyminisztert, Stephen Miller elnöki politikai tanácsadót és JD Vance alelnököt is megnevezte.

Az elnök felvázolta, hogy

kormánya segíthet az amerikai olajvállalatoknak a venezuelai energia-infrastruktúra újjáépítésében, ami szerinte alig másfél évbe telhet.

Mindez rengeteg pénzbe fog kerülni, de szerinte akár rövidebb idő is elegendő lesz a megvalósításra, és a kormány támogatni fogja az olajcégeket ebben.

Az elnök leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem Venezuelával áll háborúban, hanem a kábítószer-kereskedőkkel.

Hétfőn Maduro, akit New Yorkban kábítószer-terrorizmussal és kokainimporttal kapcsolatos összeesküvésben való részvétellel vádoltak meg, tagadta bűnösségét a bíróság előtt, és kijelentette, hogy továbbra is ő vezeti az országot, annak ellenére, hogy Delcy Rodríguez alelnök hétfőn ügyvivő elnökként tett esküt.

Trump szerint Rodríguez együttműködik az amerikai hatóságokkal. Az elnök vasárnap este már bejelentette, hogy Amerika „irányítja” Venezuelát, és egyelőre szüksége van Rodríguezre, hogy „teljes hozzáférést” biztosítson az Egyesült Államoknak, különösen a Venezuela olajkészleteihez való hozzáférésben.

Rodriguez két napja nyilvános megszólalásaiban Maduro és felesége, Cilia Flores „azonnali szabadon bocsátását” követelte, és Madurót továbbra is „Venezuela egyetlen elnökének” nevezte, az Egyesült Államok beavatkozását pedig „barbár támadásnak” bélyegezte.

Közben hétfőn a közösségi médiában a caracasi elnöki palota környékén történt lövöldözésről posztoltak videókat, amelyeken a biztonsági erők páncélozott járművei láthatók és lövések hallhatók. Az EFE spanyol hírügynökség értesülése szerint azonban nem történt összecsapás, a Miraflores elnöki palota közelében, Caracas központjában hétfőn este hallott lövöldözés oka az volt, hogy engedély nélkül drónok repültek át a terület felett, és a rendőrség „riasztó lövéseket adott le” rájuk. A forrás szerint „az egész országban nyugalom van”.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×