Infostart.hu
eur:
391.86
usd:
340.22
bux:
122583.12
2026. március 13. péntek Ajtony, Krisztián
Vlagyimir Putyin orosz elnök év végi sajtóértekezletén a moszkvai Gosztyinnij Dvorban 2025. december 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Bendarzsevszkij Anton: világszerte csökken az orosz befolyás, Venezuela is ezt mutatja

Két év alatt Venezuela a negyedik olyan orosz szövetséges, amelyet támadás ért, de Moszkva ígéretei ellenére nem tudott rajta segíteni – hívja fel a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Bendarzsevszkij Anton szerint a venezuelai amerikai beavatkozás is azt mutatja, hogy csökken Oroszország befolyása, ez pedig az Ukrajna elleni háborút is befolyásolhatja.

Korábban a karabahi háborúban Örményországot nem tudták megtámogatni annak ellenére, hogy orosz békefenntartók tartózkodtak Karabahban, és annak ellenére, hogy Örményország része az orosz katonai szövetség, és segítséget is kért Oroszországtól – emlékeztetett Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, majd tovább sorolta: Szíriában 2024 decemberében történt váltás, leváltották Aszad rendszerét, miközben Oroszország majdnem 10 éven keresztül támogatta a rezsimet. Megvolt ennek az előzménye még a szovjet korszakban, aztán az oroszok 2015 után aktívan részesei voltak a szíriai polgárháborúnak, de végül a kritikus helyzetben nem tudtak segítséget nyújtani Aszadnak. Tavaly júniusban pedig Irán volt hasonló helyzetben. Fontos orosz partner, szövetséges, Irán még fegyvereket is adott Oroszországnak. Az oroszok által ma gyártott drónok jelentős részben iráni licenszre épülnek, tehát Irántól kapták meg a technológiát és ezeket a fegyvereket, mégsem tudtak segíteni Iránon, amikor Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért Teheránra.

Mindez amiatt van, mert az orosz erőforrások, haderő, fegyverek Ukrajnában vannak lekötve, Oroszországnak ma egyszerűen nincs meg a képessége arra, hogy egy időben, egyszerre több helyen jelen legyen

– mondta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: Oroszország nem tudott mit kezdeni a venezuelai esettel. A kommunikáción túl, amelyben persze elítélték az amerikai beavatkozást, semmilyen konkrét segítséget nem nyújtottak. Lényegében már előtte sem. Voltak ugyan orosz fegyverek Venezuelában, mert vásároltak orosz vadászgépeket, de

az oroszok a kommunikáción túl sosem tudták kisegíteni a szövetségeseiket. És ez így fog maradni mindaddig, amíg Oroszország erői le vannak kötve Ukrajnában. Más, Oroszországgal szövetségben lévő országok is hasonlóra készülhetnek

– véli az elemző, hozzátéve: szavakban Oroszország majd kiáll mellettük, ha valamilyen feszültség, konfliktus lesz, de ténylegesen, ahogy az elmúlt években, úgy a következőben sem fognak segíteni.

Mindez még az orosz–ukrán háború kimenetelét, akár a békekötést is befolyásolhatja. Oroszország mindettől kisebb fajsúlyú partnernek, ellenfélnek tűnik.

Az orosz katonai tudósítók már kommentekben, cikkekben, írásokban felismerték, hogy Oroszország fokozatosan veszíti el a befolyását a világban.

A Közel-Keleten, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, most pedig újabban Közép- és Dél-Amerikában is visszaszorulnak az oroszok. Esetleg Kuba is felkészülhet egy hasonló váltásra, vagy amerikai beavatkozásra. Ez arra ösztönözheti az oroszokat, hogy akár kompromisszumok árán is, de megpróbáljanak békét kötni, hogy az orosz erőforrások ne legyenek lekötve, és Oroszország ne tűnjön gyenge szereplőnek a nemzetközi kapcsolatokban.

De lehet mindennek más hatása is: ha a venezuelai helyzet esetleg eszkalálódik, tehát ha Maduro leváltása után az Egyesült Államok nem éri el a kívánt hatást, és Venezuelában valamiféle válság, polgárháború alakul ki, ami még nagyobb amerikai beavatkozást tesz szükségessé, akkor a helyzet akár azt is eredményezheti, hogy az Egyesült Államok egy időre le lesz kötve Venezuelában, ami viszont az oroszok kezére játszhat.

Ilyen volt az izraeli konfliktus kirobbanása is, tehát amikor 2023 októberében a Hamász megtámadta Izraelt, azzal rákényszerítette Izraeli partnereit, hogy kiálljanak mellette, támogassák, de ezzel lekötötték az erőforrásaik egy részét a Közel-Keleten, ami egy darabig segített Oroszországnak. Most előállhat egy hasonló forgatókönyv Venezuela esetében is – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Czepek Gábor Kijevből: „várjuk a választ, pénteken is itt leszünk”

Véget értek a csütörtöki energetikai tárgyalások Kijevben; tizenhét ország volt kíváncsi a magyar álláspontra, arra, hogy mit gondolunk a Barátság kőolajvezetékről – közölte Czepek Gábor, a kőolajvezeték állapotát vizsgáló magyar küldöttség vezetője az ukrán fővárosból jelentkezve esti Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.03.13. péntek, 18:00
Pásztor Szabolcs
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója
Szétbombázza Irán az olajipart, lángokban áll a Hormuzi-szoros, ugrik az olajár - Percről percre tudósítunk az iráni háborúról csütörtökön

Szétbombázza Irán az olajipart, lángokban áll a Hormuzi-szoros, ugrik az olajár - Percről percre tudósítunk az iráni háborúról csütörtökön

Irán egy napon belül hat tankerhajót is megtámadott a Perzsa-öbölben, egy iraki kikötőben horgonyzó hajón súlyos sérültek, halottak is vannak. Az olajár a hírre meredeken ugrott, a Brent olaj ma reggel ismét 100 dollár / hordó fölé száguldott. Az iráni vezetés közben azzal fenyegetőzik, hogy amerikai techcégek közel-keleti irodáit fogja lőni. Az izraeli és amerikai légierő folyamatosan bombázza Irán területeit - annak ellenére, hogy Trump elnök bejelentette többször is a háború végét az elmúlt napokban, a helyzet folyamatosan eszkalálódik. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter közben bejelentette: még hetek kérdése lehet, mire Amerika tengerészeti kíséretet tud biztosítani a Hormuzi-szoros olajtankereinek. Délután Irán új vezére bejelentette: a Hormuzi-szoros lezárva marad, mint "nyomásgyakorlási eszköz." Cikkünk percről percre frissül az iráni háború csütörtöki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×