Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
WINCHESTER, ENGLAND - MARCH 9: Army recruits go through basic training at the Army Training Regiment on March 9, 2005 in Winchester, England. The House of Commons Defence Select Committee and the Adult Learning Inspectorate are due to release the results of their investigations into military training conditions in March 2005.
Nyitókép: Peter Macdiarmid/Getty Images

Kína is üzent Washingtonnak a venezuelai események után

Peking korábban már azt közölte, hogy „mélységesen megdöbbentették a történtek, illetve határozottan elítéli, hogy egy szuverén állam ellen az Egyesült Államok ilyen égbekiáltó erőszakot követett el”.

Kína felszólította az Egyesült Államokat, hogy haladéktalanul engedje szabadon Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Cilia Florest, valamint szüntessen meg minden, a venezuelai kormány megbuktatására irányuló lépést. A pekingi külügyminisztérium szóvivője szerint az amerikai fellépés

  • súlyosan sérti a nemzetközi jogot,
  • az államok közötti kapcsolatok alapelveit és
  • az ENSZ Alapokmányát.

Kína egyúttal követeli, hogy Washington garantálja Maduro és felesége személyes biztonságát, továbbá párbeszéd és tárgyalás útján rendezze a konfliktust.

A kínai külügyminisztérium nyilatkozata szerint a nemzetközi közösségnek az ENSZ alapelveivel összhangban kell fellépnie, és el kell utasítania az egyoldalú erőalkalmazást, amely precedenst teremthet más államok szuverenitásának megsértésére.

Az észak-koreai kormány „erőteljesen elítélte” és „a szuverenitássértés legsúlyosabb formájának” nevezte a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogásához vezető amerikai katonai csapást – jelentette vasárnap a KCNA észak-koreai hírügynökség szöuli ismertetések szerint.

A phenjani külügyminisztérium nyilatkozata szerint az eset „újból világosan megerősíti az Egyesült Államok gaz és brutális természetét, amelynek hosszú ideje oly gyakran tanúja a nemzetközi közösség”. A nyilatkozat felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ismerje el a venezuelai helyzet „súlyosságát”, és tiltakozzon „más országok szuverenitásának az Egyesült Államoktól megszokott megsértése” ellen.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×