8 °C
Az ukránok cirkálórakétákkal és öngyilkos drónokkal támadták a Berijev vállalat üzemét, ahol elsősorban nagy hatótávolságú, atomfegyverek hordozására is alkalmas bombázógépek karbantartása és javítása folyt. Emellett a gyárépületek előtt álló két, különleges repülőgép is odaveszett.
A műholdfelvétlek alapján elsőre hagyományos, négy hajtóműves szállítógépeknek tűntek, ám a képek alaposan vizsgálatával a The Aviationist szakértői kiderítették, hogy igencsak különleges légi járművek lehettek. Az egyik egy A-60 jelzésű, lézerfegyverrel felszerelt harci gép, míg a másik a legújabb fejlesztésű, A-100LL légi radarállomás és repülésiránytó központ kísérleti példánya volt.
Five sites inside Russia were targeted in Russia last night by Ukraine, per drone forces commander Brovdi and Ukraine's General Staff.
— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) November 25, 2025
Among them: Taganrog’s A-50 aircraft hub, a Molniya drone factory, Novorossiysk’s Sheskharis oil terminal, and the Tuapse refinery.
?… pic.twitter.com/T9kUxuwrGQ
A két gép közül kétségtelenül az A-60-as a különlegesebb. Ennek tervei még a múlt évszázad 80-as éveiben, az űrfegyverkezési verseny idején születettek. Az amerikaiakhoz hasonlóan az oroszok is úgy gondolták, hogy az ellenséges atomrakétákat repülőgépekre telepített sugárfegyverekkel fogják leszedni. Mivel a technika akkori szintjén ehhez csak jókora méretű lézert tudtak előállítani, a hordozására is egy elég nagy repülőgépet szántak. Az USA-ban a Boeing cég a B-747 óriásgépből hozta létre a YAL-1 jelzésű kísérleti lézerhordozót. A szovjet mérnökök pedig az akkoriban igen korszerűnek számító Il-76 szállítógép egyik példányát alakították át. Az egyetlen A-60-as jelű példány később szerencsétlenül járt, így kénytelen voltak egy másikat építeni.
In addition to the A-60 flying laboratory, a regular Ilysuhin Il-76 transport plane was also destroyed as a result of Ukrainian strikes on the Taganrog Yuzhny Air Base last night.
— Status-6 (Military & Conflict News) (@Archer83Able) November 25, 2025
The final assembly workshop operated by the Beriev Aircraft Company suffered damage.… https://t.co/N6TjFRKqnm pic.twitter.com/s2zr9unVPB
A kísérletek azonban a Szovjetunió széthullása és ezzel a hidegháború befejeződése után mindkét oldalon leálltak. Oroszországban elsősorban azért, mert az ország mély pénzügyi válságba zuhant, az USA-ban pedig a kommunista birodalom bukását követően úgy ítélték meg, hogy már nincs szükség a YAL-1-re.
A lézerfegyverek iránti érdeklődés viszont mindig megmaradt, és az Ukrajna elleni orosz inváziót követően még jócskán fel is élénkült. Az Egyesült Államokban különösen a Donald Trump által meghirdetett Arany Kupola rakétavédelmi program miatt, amelyben fontos szerepet szánnak a lézerágyúknak. Persze Oroszország is hasonló fejlesztésekbe kezdett, amelyekhez elővették a több évtizede porosodó, egyetlen A-60-ast is. Ám a géppel folytatott kísérleteknek az ukrán légitámadás most véget vetett. Mivel ebből a gépből nem épült több,
nyugati megfigyelők szerint az A-60-as megsemmisülése súlyos csapást jelent az orosz lézerfegyver-fejlesztésre.
Valamivel kevésbé egzotikus, viszont legalább ennyire fontos lehetett a másik, Taganrogban szétbombázott orosz repülő is. A támadást megelőzően készült képeken ugyanis jól látszott a törzs tetején lévő két konzol, amelyekre a felderítéshez használt, hatalmas radardómot szerelték. Maga a lokátor nem volt a gépen, vélhetően azért, mert éppen a valamelyik üzemcsarnokban végezhettek rajta munkálatokat. Mivel a gyár épületei is súlyosan megrongálódtak, nem kizárt, hogy a legújabb orosz radar ugyancsak megsérülhetett.
Anyhow, since July 2021 the aircraft had been parked in the same spot at 47.198115, 38.862332, where it was destroyed. It is unclear whether the work on airborne laser was cancelled but is seems that the aircraft was retired or at least put in long-term storage. pic.twitter.com/HYYWHEpM43
— The Military Watch (@MarcinRogowsk14) November 25, 2025
A taganrogi Berijev központ az orosz stratégiai légierő egyik legfontosabb javító és karbantartó bázisa is. Amerikai források szinte biztosra veszik, hogy az ukrán támadás idején is lehetett ott a Tu-95 (NATO kódja Bear) nehézbombázókból, vagy ezek tengerészeti változataiból, a Tu-142-ekből néhány. Ha igen, akkor ezek nagy valószínűséggel meg is sérültek. Ezzel tovább apadhatott az orosz nagy hatótávolságú csapásmérő légiflotta amúgy is megtépázott állománya.
Pár hónapja az ukránok a „Pókháló hadműveletnek" nevezett, összehangolt akcióval több, bombázásokhoz használt repülőtérre mértek dróncapásokat, méghozzá mélyen az orosz hátországban. Kijevben akkor azt közölték, hogy a támadások következtében az orosz stratégiai bombázóerők több mint harminc százalékát harcképtelenné tették. A taganrogi javítóbázis elleni támadás ezt a veszteséget fokozhatta tovább. Az ukránok számára egyébként azért kiemelt fontosságúak az orosz nehézbombázók, mert ezekről indítják azokat a cirkálórakétákat, amelyekkel az ukrán városok áramellátó és hőközpontjait pusztítják az oroszok. A támadások célja, hogy a fűtés és áram nélkül maradó civilek rákényszerítsék a kijevi vezetést a harcok feladására.
