A riasztónak minősített helyzetre több osztrák hírportál is felhívta a figyelmet. A általuk idézett forrás, Thomas Krebs szerint korábban az emberek elsősorban a szélsőségesség elől menekültek Ausztriába, az elmúlt években azonban egyre többen vannak olyanok, akik a szélsőségesség által radikalizálódva keresnek munkát, ugyanakkor terjesztik eszméiket.

Erről szóló beszámolójában példaként hozta fel, hogy a férfi muszlim tanárok nem hajlandók kezet fogni női kollégáikkal. De egyre gyakrabban fordul elő, hogy a muszlim diákok sem veszik „komolyan” őket, mint ahogy szüleik sem.

„Ez a figyelmen kívül hagyás a kézfogás megtagadásától a sértésekig, sőt, a fizikai támadásokig tejed”

– állította a szakszervezeti vezető.

A feszültségek ugyanakkor nem csak a pedagógusokkal való bánásmódot érintik: a kulturális alapú kirekesztés egyre gyakoribb maguk a diákok körében is a mindennapi iskolai életben. Eszerint a nyugati kultúrákból származó osztálytársakat nem tekintik egyenlőnek. „Ráadásul nyomást gyakorolnak a nyitott gondolkodású, azonos kulturális háttérrel rendelkező osztálytársakra, akik hajlandóak beilleszkedni” – közölte Thomas Krebs.

A tanári szakszervezet képviselője szerint ez egyértelmű figyelmeztető jel arra, hogy a nyugati értékek vallási vagy kulturális indíttatású elutasítása egyre nagyobb teret hódít az iskolákban, aminek megakadályozása érdekében világos szabályokra van szükség.

Krebs szerint az érintett diákok közül sokan elutasították a liberális, demokratikus társadalom alapvető értékeit – különösen a nemek közötti egyenlőséget, a demokratikus intézmények elismerését és más vallások tiszteletben tartását „Oktatási alapelveinket gyakran elutasítják. Például a vallási tartalmat elsőbbséget élveznek az osztrák törvények által előírt tantervvel szemben” – folytatta Krebs, aki szerint ennek következményeként az oktatás csak korlátozott keretek között lehetséges.

Kitért arra is, hogy szakszervezeti kollégáival együtt kötelező, a nyelvtanfolyamot magában foglaló integrációs programot követelnek – a rendes iskolai óráktól függetlenül. A programokon való részvételt pedig a hatóságoknak kell ellenőrizniük – mondta. Hangsúlyozta:

a tanárok csak akkor tudják teljesíteni a megbízatásukat, ha a diákok hajlandóak beilleszkedni.

„Mi, tanárok, örömmel vállaljuk a ránk bízott diákokat és problémáikat. Ehhez azonban feltétel nélküli beilleszkedési hajlandóság szükséges.” Mindez pedig elsősorban a német nyelv tanulásában, az órán való részvételben és az alapvető demokratikus elvek elfogadásában nyilvánul meg.

A szakszervezeti tag minden bírálat ellenére arra is rámutat, hogy sok korábbi menekült elfogadta Ausztriát új otthonaként: „Sokan, akik az elmúlt évtizedekben Ausztriába menekültek, rendkívül hálásak voltak azért, hogy befogadták őket. Ez abban is megmutatkozott, hogy természetes módon megtanultak németül, és beilleszkedtek liberális, demokratikus társadalmunkba.”