Petr Pavel cseh államfő az ANO mozgalom (Elégedetlen Polgárok Koalíciója) elnökét, Andrej Babist bízta meg a kormányalakítással, már alá is írták a koalíciós szerződést.

Hétfőn történt meg az aláírás a koalícióban részes felek közt, a szerződés értelmében Andrej Babis vezetésével 16 tagú kormány jött létre három koalíciós partnerrel:

• Elégedetlen Polgárok Koalíciója
• Szabadság és Közvetlen Demokrácia Pártja
• Autósok Párt

– mondta el Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója az InfoRádióban. „Előzetesen elosztották a minisztériumokat, egyelőre nevek nélkül. Ennek értelmében az ANO-nak 8 minisztériuma lenne plusz a miniszterelnöki poszt. A Közvetlen Demokráciának 3 minisztérium plusz a házelnöki poszt jut – erről szerdán fog szavazni a cseh alsóház –, a »Motoristák« pedig 4 minisztériummal gazdagodhatnak, és így nézhet ki a jövőben a cseh kormánykoalíció” – mondta.

Az még kérdés, hogy kik lehetnek azok, akik a minisztériumok élére kerülhetnek, és az is, hogy Petr Pavel államfőként mennyiben szól bele a miniszteri kinevezésekbe – tette hozzá.

A minisztériumi rendszer a szakértő szerint hasonló a magyarhoz, bőven vannak átfedések. A kulcstárcákat a hagyományosan meghatározott tárcák mellett – ami a pénzügy, a külügy, a védelempolitika, az igazságügy – az is meg szokta határozni, hogy milyen koalíciós programot állítanak fel az együttműködő partnerek.

„A koalíciós programot pénteken megküldték az államelnöknek, erről megy most az egyeztetés. Kiemelt helyet kap a koalíciós programban az adópolitika, a külpolitika, a migráció, a nyugdíjkérdések, a zöld politika, és általában véve a külpolitika, ami egy rendkívül érzékeny és intenzív időszakban mindenképpen kiemelt tárcának tekinthető” – hangsúlyozta a szakértő.

A minisztériumok elosztásánál Tárnok Balázs szerint az is érdekes, hogy például a védelempolitikát a Közvetlen Demokrácia Pártja kapná, a külügyet pedig a „Motoristák”, ami

érdekes erőegyensúlyra enged következtetni a következő cseh kormányon belül.

Az az elv, hogy mindig a miniszterelnöknek van kormánya és nem a minisztereknek van miniszterelnöke, Magyarországon teljesen egyértelmű, Csehországban azonban az államfőnek kiemelt szerepe van. A helyzet e téren pedig most nem lesz egyszerű.

„Petr Pavel államfő, aki mondjuk úgy, nem ugyanazon a politikai platformon van, mint a következő cseh miniszterelnök,

már jelezte, bizonyos személyeket nem fog kinevezni a minisztériumok élére, ha azok megkérdőjelezik Csehország EU- vagy NATO-tagságát, ez tehát abszolút vörös vonal az államfőnél.

De ezen felül még személyi alapon is tehet kifogásokat egyes miniszterjelöltekkel szemben, ha a miniszterjelöltek nem egyeztethetőek össze a tárca jellegével, illetve Csehország érdekeivel” – fogalmazott a kutató, példaként említve a környezetvédelem sorsát, hiszen az épp a „Motoristákhoz” került, akik számára ez kiemelt kérdés, ugyanakkor a lehetséges miniszterjelölt meglehetősen kritikus a fősodratú környezetvédelmi politikákkal szemben, amivel az Európai Unióban találkozhatunk. És ott a védelempolitika, amely a Közvetlen Demokrácia Pártjához kerül, így nagy kérdés, hogy

mi lesz a jövőben a cseh védelmi ipari fejlesztésekkel, vagy akár Ukrajna támogatásával.

Ennek kapcsán is adódik a kérdés, hogy Andrej Babis kinek lesz a szövetségese az uniós porondon. Tárnok Balázs ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, az új kormányfő üzletember, elsősorban „a saját maga szövetségese” lesz elsősorban, aki a következő években arra fog törekedni, hogy a lehető legjobb üzletet tudja kötni azokon a területeken, amelyeken az ő kormánykoalíciója is meg tudott állapodni – zöld politika, migrációs politika, külpolitika –, másfelől szüksége lesz szövetségesekre is, hiszen ez a háromtagú kormánykoalíció „meglehetősen populista irányt vett a Motoristák és a Közvetlen Demokrácia Pártjának bevonásával”, így Andrej Babisnak arra is kell törekednie, hogy ne essen át a ló túloldalára.

„A következő időszakban hintapolitikát fog folytatni, meg fogja kötni azokat az üzleteket, amelyek őt abba a pozícióba helyezik, amely azt sugallja, hogy Csehország érdekeit mozdítja elő, ugyanakkor

a nagy kulturális civilizációs kérdésekben szorosabbra fűződhet a kapcsolata egyes szövetségesekkel, és itt gondolhatunk akár Magyarországra is”

– mutatott rá.

A magyar–cseh államközi kapcsolat szerinte mindenképpen javulni fog, már csak abból fakadóan is, hogy az elmúlt négy évben meglehetősen hűvös volt ez a viszony, így nem lesz nehéz javítani ezen, de az számára nagy kérdés, hogy „ez az üzletember típusú politikus, akit Andrej Babisként ismerünk, mennyiben fogja kijátszani egymás ellen a vele szövetkezni kívánó, illetve megállapodást kötni vágyó politikai aktorokat”.

Hozzátette, a szlovák–cseh–magyar relációban is javulhat a viszony, de a V4 megerősödésében már nem ennyire biztos, mivel ahhoz az is kellene, hogy a lengyelekkel egyezségre jusson Babis, „sikerüljön újra egy működő modus vivendit megalapozni”; ad hoc kérdésekben Csehország, Szlovákia és Magyarország triója szorosabban működhet együtt a jövőben Tárnok Balázs szerint.

A cseh–lengyel viszonyt a szakértő „tarkának” nevezte az elmúlt évtized szempontjából, viszont Lengyelországra a térségben szerinte mindenkinek szüksége van.

„Andrej Babis meg fogja próbálni megkötni az alkut Lengyelországgal, hiszen nélkülük sem a visegrádi térségben, sem az Európai Unió egészében nem tudja érvényesíteni a saját pártja és Csehország érdekeit. Az persze kérdés, hogy mely szakpolitikai területeken tudnak majd szorosabban együttműködni akár a lengyelekkel; a mezőgazdaság, az agrárpolitika, az illegális migráció elleni küzdelem eddig is ilyen terület volt” – sorolta.

Kérdés továbbá, hogy a zöld politikában elsősorban a koalíciós partnereinek a kiemelt érdekeit fogja-e tudni érvényre juttatni, illetve a kulturális-civilizációs kérdések szempontjából kiemelkedő kérdés, hogy Ukrajna ügyében milyen megállapodásra tud jutni a lengyel kormányzattal.

Tárnok Balázs felfigyelt rá, hogy

az Ukrajnával kapcsolatban közre adott kormányprogram rendkívül szűkszavú,

Andrej Babis pedig szintén igyekezett szűkszavúan nyilatkozni erről, nem úgy, mint koalíciós partnerei; a szakértő következtetése szerint Ukrajna támogatásának kérdését a koalíción belüli egyensúly és a koalíciónak a választók felé történő imázskommunikációja fogja ezt a kérdést meghatározni.

Nem tartja azonban valószínűnek, hogy Andrej Babisnak sikerül a lengyeleket valahogy elhangolni Ukrajna mellől, és ezzel Oroszországnak segíteni.