A korábban csak hadiipari kiállításokon bemutatott különleges drónról most olyan videó jelent meg, amely a rendszerbe állításhoz szükséges éleslövészeten készült. Az ASN-301 érzékelői a lokátorok által kibocsátott rádióhullámokat keresik, és amikor megtalálják, a sugárzás forrására vezetik a robotot, hogy aztán a becsapódáskor szétrombolja a radart.

Erre egy lézeres közelségi gyújtóval felszerelt töltetet szolgál, ami a robbanáskor hétezer darab, előre formázott repeszt szór szét. Egyébként az ASN-301 nagyon hasonlít az oroszok által az ukrajnai háborúban használt, iráni eredetű Shahed/Gerany robotokhoz. Ugyanúgy delta formájú csupaszárny, a törővégeken egy-egy kisebb, függőleges irányfelülettel. A meghajtásról pedig szintén egy benzinmotorral forgatott tolólégcsavar gondoskodik. A drón ezzel 220 kilométeres óránkénti sebességet érhet el, és az összesen négyórányi repülés alatt, majdnem háromszáz kilométert tehet meg.

A 135 kiló súlyú, két és fél méter hosszú, 2,2 méteres fesztávú robotot egy kisebb startrakétával lövik ki a tároló konténerből, majd ezt követően indul be a légcsavaros meghajtás. Az orrban kapott helyet a robbanótöltet és az ellenséges radarok kisugárzását kereső berendezés. Az Army Recognition úgy értesült, hogy ez a lokátorok által leginkább használt 2 és 16 gigahertz közötti tartományban képes venni a kibocsátott rádióhullámokat.

A szaklap szerint a drón legnagyobb újdonsága az, hogy órákon keresztül képes egy megadott terület felett repkedni, miközben felderítő vagy tűzvezető lokátorok után kutat. Ha talál ilyet, rögtön le is csap rá. A végfázisvezérlés csak az utolsó 25 kilométeren irányítja a robotot ténylegesen a megtámadott radar felé, ezzel nehezítve a drón elleni védekezést.

#BREAKING: China's PLA showed batch launches of ASN-301 anti-radiation bombs in a training film, the first footage simulating attacks on radar sites. #China #PLA pic.twitter.com/rVCnd0sZOA

— OSINT Spectator (@osint1117) October 27, 2025

Nyugati szakértők úgy számolnak, hogy akár két teherautónyi, vagyis kilenc darab radarrombló képes kiütni a légvédelmet egy viszonylag széles frontszakaszon. Ugyanis a túlterheléses támadás még akkor is sikeres lehet, ha a robotok semmit sem pusztítanak el, mivel amíg ezek a levegőben köröznek, az ellenség nem kapcsolhatja be a lokátorait. Az így keletkezett résen aztán beszáguldhat a többi csapásmérő robot vagy pilóták vezette bombázó repülőgép. Ráadásul mindezt úgy, hogy egyetlen kínai katona élete sincs veszélyben az egész támadás alatt.

Külön figyelmet érdemel, hogy a népi felszabadító hadsereg öt regionális parancsnoksága közül éppen a Tajvanhoz legközelebb lévő, keletinél kezdték el az ASN-301 robotok hadrendbe állítását. Márpedig, ha Peking egyszer úgy határozna, hogy katonai erővel szerzi meg a sziget feletti uralmat, akkor a radarrombló drónok már az összecsapás legelején hatalmas rést vághatnak a Kínai Köztársaság légelhárításában. Sőt, még a tajvaniak segítségére siető amerikai hadihajók is komoly veszélyben lennének, hiszen a lokátor elleni robotok ezeket az egységeket is megtámadhatják, vagy legalábbis akadályozhatják, hogy érdemben bekapcsolódjanak a harcokba.

?? ASN-301 pic.twitter.com/E5BuknXmu5

— ??? ???? ????????△ ???????? (@TheDeadDistrict) October 26, 2025

Mivel az új kínai fegyver sokkal olcsóbb, mint a repülőgépekről indítható radarromboló rakéták, várható, hogy előbb-utóbb megjelenik a harmadik világ kevésbé tehetős országainak arzenáljában. Ezzel viszont jócskán átalakíthatja az afrikai, a dél-amerikai vagy az ázsiai államok közti erőviszonyokat. Bár az Army Recognitionnek az a véleménye, hogy az ASN-301 leginkább a csendes-óceáni térség katonai egyensúlyát boríthatja fel.