Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.99
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Iranian kamikaze drones destroy Ukraines energy system
Nyitókép: Getty Images / Anton Petrus

Bloomberg: egyre több folyamat tépázza az orosz energiaexportot

A sorozatos dróntámadások és a nyugati szankciók mind jobban éreztetik hatásukat az orosz gáz- és olajexportban – közölte az amerikai hírügynökség.

A Bloomberg a Vortex Ltd. adatai alapján azt jelentette, hogy a tengeri úton szállított olajipari termékek kivitele jócskán visszaesett az elmúlt szűk egy hónapban. A napi 1,89 millió hordónyi kivitel 2022 eleje óta a legalacsonyabb mennyiség. Noha a gázolajexport valamelyest emelkedett, a vegyipari benzin és a fűtőolaj szállátásai – különösen a balti kikötőkből – jelentősen csökkentek.

A bajokat tetézték az Uszt-Lugában lévő ipari komplexumot ért sorozatos dróncsapások. Ez a Balti-tenger egyik fontos ipari központja, és egyben az orosz energia-export talán legjelentősebb létesítménye. Márpedig az olajtermékek kivitele rendkívül lényeges a Kreml számára, mivel ebből származik az állam bevételeinek mintegy 25 százaléka, a pénz pedig nagyon kell a háború folytatásához. Viszont a korábban életbe léptetett nyugati szankciókat a közelmúltban az Egyesült Államok azzal toldotta meg, hogy tiltólistára tette a Rosznyeft és a Lukoil olajvállalatokat. Ez a két cég adja az orosz olajtermelés majdnem 55 százalékát.

A Bloomberg arról számolt be, hogy a dízelszállítások egyelőre meglehetősen stabilak. Elsősorban a közeli piacokra, például Törökországba és Afrikába irányulnak, ahova az amerikai büntetőintézkedések november 21-i hatálybalépéséig szállíthatnak az oroszok. Ellenben a Donald Trump által megszabott határidő után ez a lehetőség is megszűnik a Kreml számára.

Tovább nehezíti az orosz állam helyzetét az, hogy az ukránok mind jobban fokozzák a mélységi dróntámadásaikat. Október 28-án jelentette be Volodimir Zelenszkij, hogy Kijev jelentősen növelni fogja a messze az orosz hátországban lévő olajipari létesítmények támadását. Ugyanakkor ezek a csapások egyre hatékonyabbak, köszönhetően annak, hogy az Egyesült Államok felderítési adatokkal segíti Ukrajnát.

Ezek alapján rendkívül pontosan tudják meghatározni a célpontok helyét az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló, nagy hatótávolságú drónok számára.

Egy ilyen precíziós csapásról számoltak be hétfőn reggel az ukrán és az orosz internetes portálok. Ezúttal a határtól körülbelül 750-800 kilométernyire lévő szaratovi régiót érte tömeges dróntámadás. (Ez a terület nagyjából akkora távolságra van az ukrán határtól, mint amennyire Kijev Varsótól.) Helyi források azt közölték, hogy találat érhette a Szaratovi Olajfinomítót, Oroszország legrégebbi kőolaj-feldolgozó üzemét is.

A gyár éves termelése 2023-ban 4,8 millió tonna volt, ami a teljes orosz olajfinomítói kapacitás majdnem másfél százaléka. Ráadásul a Szaratovi Olajfinomító alig pár kilométernyire van az orosz stratégiai légierő Engelszben lévő bázisától. Erről a repülőtérről indulnak az Ukrajnát cirkálórakétákkal és siklóbombákkal támadó bombázó gépek is.

A szaratovi támadással egyidőben az ukránok újabb csapást mértek a Fekete-tenger partján lévő Tuapszéra. Ez a legjelentősebb olajterminálok egyike, ahonnan a már említett törökországi és afrikai kikötőkbe indulnak a tartályhajók.

A helyi hatóságok azt közölték: „Tuapsze kikötőjében drónok szilánkjai hullottak egy tankerre. A hajó felépítménye megsérült és tűz ütött ki, ami miatt evakuálni kellett a legénységet.” Az internetes portálok viszont azt jelentették, hogy nemcsak egy, hanem több olajszállítót is találat ért. Az is szerepelt a beszámolókban, hogy a kikötő egyes épületei és berendezései ugyancsak megrongálódtak. Tuapsze légvonalban körülbelül 500 kilométerre található a legközelebbi, ukrán kézen lévő területtől.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×