Immár több mint egy évtizede minden esztendőben méri a lakosság hangulatát a Glückatlas igazgatója és stábja. A szociális és adóügyekkel foglalkozó tekintélyes kutató, egyetemi professzor, Bernd Raffelhüschen szerint az idei boldogságatlasz vegyes képet mutat. Az emberek elégedettek, de dühösek is, az anyagiakkal kapcsolatos aggodalmak egyre nagyobb szerepet játszanak.

„Az élettel való általános elégedettség észrevehetően magas szinten stabilizálódik” – foglalta össze a professzor, aki szerint a megkérdezettek 48 százaléka „nagyon elégedett”, hasonló adatot a koronavírus-járvány előtt, 2019-ben mértek. A járvány lecsengése után egy ideig még javult a hangulat, az ukrajnai orosz háború és a növekvő infláció azonban fokozatosan rontott a helyzeten,

Ami az elmúlt egy évet illeti, a tanulmány szerint növekedett a munka, a család és a szabadidő élvezete, a mérleg másik serpenyőjében viszont csökkent a saját jövedelemmel kapcsolatos elégedettség. Ez utóbbi különösen az idősebbeket és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket érinti. Ennek legfőbb oka az infláció, továbbá az erősödő magány volt.

Csökkent ugyanakkor a keleti és nyugati országrész közötti „boldogságszakadék”.

A felmérés szerint a tartományok közötti különbségek egyre kisebbek. „Az élen járó tartományok boldogságmutatói stagnálnak, míg a korábban gyengébb régiók felzárkóznak” – mondta a professzor.

Az önálló tartománynak számító Hamburg változatlanul a legboldogabb németek otthona, majd Bajorország, Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália következik. Az előző évhez hasonlóan az utolsók között van az ugyancsak önálló tartomány Bréma és Berlin, továbbá a Saar-vidék, míg a sereghajtó, azaz a tizenhatodik változatlanul Mecklenburg-Elő-Pomeránia.

Az érzelmek frontján általánosságban erősödött a harag, a félelelem, a szorongás és a szomorúság is.

A 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti időszakot felölelő közvélemény-kutatást az Allensbach intézet végezte mintegy 14 ezer 16 éves, illetve idősebb válaszadó megkérdezésével.