Infostart.hu
eur:
379.51
usd:
321.36
bux:
130760
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Emberek leadják a szavazatukat a hágai fõpályaduvaron kialakított szavazóhelyiségben 2025. október 29-én, amikor elõrehozott parlamenti választást tartanak Hollandiában. A választásokra azért kerül sor, mert június 3-án a migrációs politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetõje kiléptette a 2023. novemberi választásokon gyõztes pártját a négypárti kormánykoalícióból.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Robin Utrecht

Súlyos döntés előtt Hollandia

Előre hozott parlamenti választások kezdődtek szerdán Hollandiában, miután június elején felbomlott a kevesebb mint egy éven át kormányzó négypárti kormánykoalíció.

Az alig két évvel a legutóbbi parlamenti választások után tartott választásokon 27 párt 1116 jelöltje verseng a 150 helyért a parlament alsóházában, a Tweede Kamerben. A legtöbb mandátumot megszerző párt kapja meg az esélyt a kormány megalakítására.

Idén mintegy 13,4 millió fő, a felnőtt lakosság közel 91 százaléka jogosult szavazni. Közülük körülbelül 360 ezer a 18 évét betöltő első szavazó. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint a holland szavazók átlagéletkora jelenleg 51,1 év, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 49,5 évvel, és a 30 évvel ezelőtti 45,3 évvel. Az idén választásra jogosultak 28 százaléka 65 év feletti, szemben a 30 évvel ezelőtti 18 százalékkal.

Az országban 10 031 szavazóhelyiséget nyitottak, köztük 47-et vasútállomásokon az ingázók érdekében. A legtöbb szavazóhelyiség reggel 7:30 és 21:00 óra között tart nyitva.

A holland Szabadságpártból (PVV), a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártból, az Új Szociális Szerződés (NSC), valamint a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű pártokból álló koalíciós kormány tavaly júliusban alakult meg elhúzódó tárgyalásokat követően. A kormány kevesebb, mint egy év után, június 3-án omlott össze, miután a legutóbbi, a 2023. november 22-i választásokon győztes holland Szabadságpárt (PVV) kilépett a koalícióból. A PVV vezetője, Geert Wilders azért léptette ki pártját a kormánykoalícióból, mert úgy látta, meghiúsulnak a „valaha volt legkeményebb menekültpolitikát” megvalósító erőfeszítései. Azóta Hollandiát ügyvivő koalíció irányítja, amely VVD-ből és a BBB-ből áll. A Dick Schoof miniszerelnök vezette ügyvivő kormány nem rendelkezett többséggel a parlamentben.

Wilders május végén mutatta be tízpontos tervét, mely a migráció csökkentésére, a kötelező sorozásra, a határok védelmére, a menekültszállások bezárására és az összes szíriai menekült hazaküldésére tett javaslatot. A PVV vezetője továbbá az erőszakos vagy szexuális bűncselekményekért elítélt migránsok automatikus kitoloncolását szorgalmazta, az uniós menekültkvóták ideiglenes felfüggesztését, valamint annak teljes megtiltását kérte, hogy családegyesítés címén családtagok költözhessenek a már Hollandiában tartózkodó menekültekhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×