Infostart.hu
eur:
363.32
usd:
312.71
bux:
147685.79
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Emberek leadják a szavazatukat a hágai fõpályaduvaron kialakított szavazóhelyiségben 2025. október 29-én, amikor elõrehozott parlamenti választást tartanak Hollandiában. A választásokra azért kerül sor, mert június 3-án a migrációs politikával kapcsolatos nézeteltérések miatt Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetõje kiléptette a 2023. novemberi választásokon gyõztes pártját a négypárti kormánykoalícióból.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Robin Utrecht

Súlyos döntés előtt Hollandia

Előre hozott parlamenti választások kezdődtek szerdán Hollandiában, miután június elején felbomlott a kevesebb mint egy éven át kormányzó négypárti kormánykoalíció.

Az alig két évvel a legutóbbi parlamenti választások után tartott választásokon 27 párt 1116 jelöltje verseng a 150 helyért a parlament alsóházában, a Tweede Kamerben. A legtöbb mandátumot megszerző párt kapja meg az esélyt a kormány megalakítására.

Idén mintegy 13,4 millió fő, a felnőtt lakosság közel 91 százaléka jogosult szavazni. Közülük körülbelül 360 ezer a 18 évét betöltő első szavazó. A holland statisztikai hivatal (CBS) adatai szerint a holland szavazók átlagéletkora jelenleg 51,1 év, szemben az egy évtizeddel ezelőtti 49,5 évvel, és a 30 évvel ezelőtti 45,3 évvel. Az idén választásra jogosultak 28 százaléka 65 év feletti, szemben a 30 évvel ezelőtti 18 százalékkal.

Az országban 10 031 szavazóhelyiséget nyitottak, köztük 47-et vasútállomásokon az ingázók érdekében. A legtöbb szavazóhelyiség reggel 7:30 és 21:00 óra között tart nyitva.

A holland Szabadságpártból (PVV), a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártból, az Új Szociális Szerződés (NSC), valamint a Gazdák és Polgárok Mozgalma (BBB) nevű pártokból álló koalíciós kormány tavaly júliusban alakult meg elhúzódó tárgyalásokat követően. A kormány kevesebb, mint egy év után, június 3-án omlott össze, miután a legutóbbi, a 2023. november 22-i választásokon győztes holland Szabadságpárt (PVV) kilépett a koalícióból. A PVV vezetője, Geert Wilders azért léptette ki pártját a kormánykoalícióból, mert úgy látta, meghiúsulnak a „valaha volt legkeményebb menekültpolitikát” megvalósító erőfeszítései. Azóta Hollandiát ügyvivő koalíció irányítja, amely VVD-ből és a BBB-ből áll. A Dick Schoof miniszerelnök vezette ügyvivő kormány nem rendelkezett többséggel a parlamentben.

Wilders május végén mutatta be tízpontos tervét, mely a migráció csökkentésére, a kötelező sorozásra, a határok védelmére, a menekültszállások bezárására és az összes szíriai menekült hazaküldésére tett javaslatot. A PVV vezetője továbbá az erőszakos vagy szexuális bűncselekményekért elítélt migránsok automatikus kitoloncolását szorgalmazta, az uniós menekültkvóták ideiglenes felfüggesztését, valamint annak teljes megtiltását kérte, hogy családegyesítés címén családtagok költözhessenek a már Hollandiában tartózkodó menekültekhez.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező lesz az orvoskamarai tagság, kétlépcsős béremelés a szociális szférában, „három csapás” az akkugyáraknak
bejelentések a kormánytól

Megszűnhetnek a trafikkoncessziók, kötelező lesz az orvoskamarai tagság, kétlépcsős béremelés a szociális szférában, „három csapás” az akkugyáraknak

Két hét múlva várhatóan véglegesen eltörlik a koncessziók jelenlegi rendszerét. Három elv mentén alakítják át a hulladékgazdálkodást Magyarországon, miután a kormány 90 milliárd forintnyi büntetést kell, hogy fizessen az EU-nak a Mohu mulasztásai után – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. Gyorsítják a bírósági ítélkezést. Több pénzt kap a családi csődvédelmi szolgálat. Rögzítik a tűzifa árát a lakosságnak, csökken a tűzifa áfája, megduplázzák a szociális tűzifakeretet. Átalakul a Deák Ferenc ösztöndíjprogram – zajlik a kormányzati tájékoztató.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érződik az orosz-ukrán háború nyomása: Romániában és a Baltikumban folyamatosak a drónok által elkövetett légtérsértések, Németországot pedig az elmúlt napokban sorra rázták meg a szabotázsakciók. Bár Moszkva mindent tagad, a szálak Oroszország felé vezetnek. Kijevnek viszont nem csak az orosz invázió miatt fájhat a feje, mivel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyenesen az ukránokat jelölte meg a globális energiaárak emelkedésének kiváltóiként, utalván az orosz energiaszektort érő folyamatos dróntámadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×