Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Donald Trump amerikai elnök (j) kezet fog a gázai tûzszüneti megállapodás helyszínén, az egyiptomi Sarm es-Sejk nemzetközi konferencia-központjában 2025. október 13-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Jövő héten újra találkozhat Orbán Viktor és Donald Trump

Az orosz energetikai szektort érintő amerikai szankciók még nem léptek hatályba, így semmifajta kiesést nem jelentenek Magyarország esetében, a kérdésről pedig Orbán Viktor miniszterelnök a jövő heti egyesült államokbeli látogatásán személyesen is konzultálhat majd Donald Trump elnökkel – mondta Szijjártó Péter.

Az Oroszországgal szembeni friss amerikai szankciók még nem is léptek hatályba, így egyelőre semmifajta kiesést nem jelentenek Magyarország energiaellátásában, de a kormány vizsgálja a helyzetet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A tárcavezető az izraeli kollégájával, Gideon Szaárral közös sajtótájékoztatóján reagált Matt Whitaker amerikai NATO-nagykövet friss nyilatkozatára.

"Ami az energiaellátásunkat illeti, nem vagyok híve semmifajta üzengetésnek. Ezt a kérdést én személyesen többször végigbeszéltem Marco Rubióval, a miniszterelnök végigbeszélte az amerikai elnökkel,

lesz lehetőség a jövő hét második felében Washingtonban arra, hogy ezt a kérdést Orbán Viktor miniszterelnök személyesen beszélje végig Donald Trump amerikai elnökkel"

- mondta Szijjártó Péter.

Majd leszögezte, hogy az emberiség továbbra is a veszélyek korában él és súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, amelyek között a legfontosabb jelenleg az ukrajnai és a közel-keleti válság.

"Azt hiszem, hogy többségben voltak azok, akik azt gondolták, hogy az ukrajnai háborút könnyebb lesz megoldani, mint a közel-keleti helyzetet. Ez nem így lett. Ma a közel-keleti rendezés előrébb tart, de közös mind az ukrajnai, mind a közel-keleti válságban az, hogy gyakorlatilag Donald Trump személye jelenti a reményt a megoldásra" - hangsúlyozta.

Ezután rámutatott, hogy a Közel-Keleten évtizedeken keresztül rendre kudarcot vallottak a rendezési kísérletek, az igazi remény először 2020-ban, aztán pedig 2025-ben jött el arra, hogy a térségben élők nemzetiségtől és lakóhelytől függetlenül visszakapják az alapvető emberi jogukat a békés, nyugodt, biztonságos, terrortámadásoktól mentes életre.

"A közös a 2020-as és a 2025-ös reménységben az, hogy akkor is Donald Trump hozta a megoldást, és most is ő hozza a megoldást. Közös a kettőben az is, hogy nagyon sokan mondták akkor is, hogy ez lehetetlen, és sokan mondták most is, hogy ez lehetetlen. Sokan hitetlenkedtek akkor is meg most is, és sokan próbálták meggátolni a rendezést akkor is meg most is" - sorolta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az is közös az ukrajnai és a közel-keleti válságban, hogy túl sokan próbálják hátráltatni a béketeremtési kísérleteket.

"Mi, magyarok, támogatjuk Donald Trump békeerőfeszítéseit a Közel-Keleten és Ukrajnában is. Hálásak vagyunk azért, hogy Omri Miran személyében az utolsó élő magyar túsz is ki tudott szabadulni a Hamász pokoli fogságából, és üdvözöljük azt, hogy jó remény van arra, hogy a béke, a biztonságos élet visszatér a Közel-Keletre" - jelentette ki.

A miniszter, újságírói kérdésekre válaszolva, arról is beszámolt, hogy előző heti washingtoni tárgyalásain az

világossá vált számára, hogy az Egyesült Államok egyáltalán nem mondott le a budapesti békecsúcs megtartásának lehetőségéről.

"A kérdés, hogy mikor ér el az előkészítés abba a helyzetbe, hogy egy ilyen békecsúcsnak kézzelfogható eredménye legyen, hogy a béke végre vissza tudjon térni ide Közép-Európába" - mondta.

Végezetül kitért arra is, hogy a lengyel miniszterelnök hétvégén a magyarországi helyzetről is beszélt a pártja kongresszusán, és arra emlékeztetett, hogy Donald Tusk 2022-ben is felszólalt a hazai ellenzék gyűlésén, majd néhány héttel később a kormánypártok hatalmas győzelmet arattak a választáson.

"Tehát hogyha forgatókönyv ez, akkor természetesen ezt támogatjuk, tehát Donald Tusknak sok sikert kívánunk a magyar ellenzék győzelméhez, kérjük, hogy minél többet konzultáljon a magyar ellenzéki vezetőkkel, lehetőleg jöjjön is el, mondjon is beszédet, és akkor majd hasonló választási eredményre számítunk, mint volt az legutóbb" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor arról is beszélt, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Az AI-rali két legnagyobb kockázata a beruházási költekezés megtorpanása és a tartósan magas kamatkörnyezet – különösen, ha egyszerre jelentkeznek. Öt technológiai óriás idei beruházása megközelítheti a 800 milliárd dollárt, ami az amerikai GDP közel 2,5 százalékának felel meg, így e vállalatok döntései már makrogazdasági súlyúak. Egy komolyabb AI-csalódás a tőzsdei korrekción túl a beszállítói láncokat, a munkaerőpiacot és a hitelezést is megrendíthetné, miközben az energiaválság és a tartós infláció megkötné a Fed kezét. A cikk gondolatkísérlete azt vizsgálja, hol húzódik a határ egy kellemetlen tőzsdei korrekció és az egész amerikai gazdaságot megrázó visszaesés között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×