Infostart.hu
eur:
381.95
usd:
327.79
bux:
109353.56
2025. december 5. péntek Vilma
Az ukrán Szapszan rövid hatótávolságú ballisztikus rakétarendszer.
Nyitókép: Wikipédia

Eldurvuló belpolitikai vita Ukrajnában: részleges fegyverexport indulhat háború idején

Az elnök jóváhagyásával az ukrán állam a jövőben engedélyezheti azoknak a fegyvereknek a külföldi értékesítését, amelyekből több áll rendelkezésre, mint amennyire a fronton szükség van. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban azt mondta, az ukrán hadiiparban krónikus alulfoglalkoztatottság tapasztalható, ezért a szektorban dolgozók egyre elégedetlenebbek, az export teljes megnyitását követelik, a társadalom viszont ezt nehezen fogadná el, hiszen az ország hadban áll az oroszokkal.

Volodimir Zelenszkij szeptember végén jelentette be, hogy Ukrajna megnyitja a lehetőséget az úgynevezett kontrollált fegyverkivitelre, vagyis az állam engedélyezni fogja azoknak a fegyvereknek az exportját, amelyekből több van, mint amennyi a fronton szükséges. Olekszij Anton az InfoRádióban elmondta: a részleges fegyverexport engedélyezése azt jelenti, hogy Ukrajna olyan katonai eszközöket adhat el külföldre, amelyeket nem használ az ukrán hadsereg. Elsősorban tengeri harc- és megfigyelődrónokat, elfogó- és felderítő drónokat, földi, robotizált harci és logisztikai komplexumokat, valamint az elektronikai hadviselés eszközeit és jelzésfelderítő rendszereket exportálhatnak.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: a mostani döntés egy kompromisszumos lépésnek tekinthető, mivel az utóbbi időben heves vita alakult ki az ukrán állam és a magánvállalatok között arról, hogy lehessen-e engedélyezni a fegyverkivitelt vagy teljesen tiltsák be. A konfliktust az okozza, hogy az ukrán hadiiparban krónikus alulfoglalkoztatottság tapasztalható:

a gyárak a kapacitásuknak mindössze az 55 százalékát használják ki.

Ezt az ukrán hadiipar nehezményezte, de eddig az ukrán állam ellenállt az engedélyezésnek a felmerülő kockázatok miatt.

Bár az export megnyitása jelentős lehetőségeket kínál az ukrán hadiipar számára, a társadalomnak más szempontok fontosabbak. Az emberek közül sokan nem értik, miért kellene eladni fegyvereket külföldre, amikor Ukrajnában háború zajlik. Volodimir Zelenszkij tehát ezzel a döntéssel nagy belpolitikai kockázatot vállalt, ugyanis akár komoly ellenállással és elégedetlenséggel is szembenézhet majd a jövőben. Olekszij Anton megjegyezte: szakpolitikai kockázata is lehet a részleges fegyverexport engedélyezésének. Felmerülhet ugyanis az a probléma, hogy a külföldi megrendelések kapacitásigénye és a nagyobb haszon miatt a gyárak a külföldi vevőket részesítik előnyben, ami veszélyeztetheti az ukrán hadsereg számára szükséges állami igények kielégítését. A szakértő szerint ez az elgondolás visszaüthet, mert

„háborús helyzetben az ukrán állam nem engedheti meg magának, hogy a külföldieket preferálja a saját hadseregével szemben”.

Olekszij Anton emlékeztetett: az orosz invázió kezdete óta a fegyverkivitel jóváhagyásáért felelős ukrán hatóság nem ad ki engedélyeket, így 2022 elején gyakorlatilag teljesen leállt az export. Úgy véli, akkor jó döntést hoztak az ukránok, mert nem volt elegendő fegyverük, az ukrán hadiipar pedig kizárólag az ukrán hadseregnek dolgozott. Most már azonban más idők járnak, és világossá vált, hogy az ukrán hadiipar sok fegyver előállítására képes, csakhogy az állam ezt nem tudja teljes mértékben finanszírozni. Az elemző elmondta: a gyártási lehetőségek jelenleg 30–35 milliárd dollárra tehetők, ehhez képest az ukrán állami költségvetésből erre a célra 2026-ban csak körülbelül 10 milliárdot tudnak elkülöníteni. A vita arról zajlik, hogy maradjon-e minden úgy, ahogy van, amivel az ukrán hadsereg ellátását ugyan biztosítani tudják, viszont a hadiipar nem fejlődik, vagy próbálják meg fejleszteni a szektort, növeljék az exportot, de ebben az esetben pedig annak áll fenn a veszélye, hogy a hadsereg esetleg nem juthat hozzá valamilyen fegyverekhez.

A követendő példa: az izraeli modell

Az elemző megjegyezte: jobb és rosszabb fegyvereket egyaránt használ az ukrán hadsereg a fronton, attól függ, melyik részterületről vagy katonai egységről van szó. Külön megemlítette a kisebb fegyverek közül a tengeri és a megfigyelő drónokat, amelyek terén ukrán uralom van. Olekszij Anton arról is beszélt, hogy Ukrajna Izrael példáját követné, ahol a katonai fenyegetések és a folyamatos fegyverkezés ellenére a védelmi vállalatok aktívan jelen vannak a világpiacon. Az izraeliek exportpolitikájának a lényege az, hogy amikor bevezetik az új generációt/típust, a korábbiakat értékesítik. Ennek köszönhetően

Izrael tavaly háborús körülmények között is rekordnak számító 14 milliárd dolláros exportbevételt ért el fegyverek külföldi eladásából.

Az elemző ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a részleges fegyverexport más szempontok szerint működik: kizárólag azokat a fegyvereket adják el, amelyekből többlet van. Márpedig az ukránoknak olyan eszközökből van több, amelyek rosszabb minőségűek. A fegyverkivitel másik fő kockázata, hogy ha az ukránok külföldön értékesítik feleslegessé vált fegyvereiket, akár előfordulhat az is, hogy az oroszok adott esetben közvetítőkön keresztül megvásárolják azokat, így pedig feltárul a technológia minden részlete az agresszor előtt. Olekszij Anton szerint ugyanakkor az oroszok a „harctéren szerzett trófeák alapján” is hozzáférhetnek ezekhez az eszközökhöz. Valós kockázat az elemző meglátása szerint a tengeri drónok exportjánál lehet, mert a legtöbb forrás szerint az oroszok nem ismerik az ukránok rendelkezésére álló technológiát, így külföldi értékesítés esetén fennáll a veszélye annak, hogy az orosz fél „nemcsak a trófeákat tudja tanulmányozni, hanem a meglévő típusokat is”.

Ez már azonban nem csupán orosz–ukrán kérdés, mert azt sem lehet teljesen kizárni, hogy a piacra dobott katonai eszközök akár szervezett bűnözői csoport kezébe is kerülhetnek. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az ilyen folyamatokat „nagyon nehéz kontrollálni”, de hozzátette azt is, hogy a részleges fegyverexport még eléggé korlátozott, sőt igazán még nem is indult be ukrán részről. Arra számít, hogy az említett ukrán vitában hosszabb távon azok kerekednek felül, akik a teljes fegyverexport kinyitását szorgalmazzák, és ha ez magvalósul, akkor már valóban nagyobb lesz a veszélye annak, hogy illetéktelen kezekbe kerülhetnek fontos fegyverek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×