Nem világos, hogy honnan hová megyünk – Csizmazia Gábor szerint nyomás alatt van Donald Trump

Csizmazia Gábor Amerika-szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai elnök úgy akarja hátrahagyni az ukrajnai konfliktust, hogy kívülről támogatja tovább Ukrajnát, de csak annyira, hogy ne eszkalálódjon a helyzet. Közben Amerikában kormányzati leállás van, és az elnök tárgyalási módszereivel egyre többen nem értenek egyet, mivel nem lehet rajta kiigazodni.

A hétvége fő eseménye volt az ukrán és az amerikai elnök washingtoni találkozója, illetve annak nemzetközi visszhangja. Mindkét fél eredményesnek, sőt produktívnak mondta a találkozót, igaz, közben érkeztek hírek és információk, amelyek szerint nem volt konfliktusoktól, olykor élesebb szóváltásoktól sem mentes ez a megbeszélés.

Hogy a találkozót követő sajtótájékoztatóból az derült-e ki, hogy közelebb van az ukrajnai megoldás, arról Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa, Amerika-szakértő az InfoRádióban úgy vélekedett, egyre világosabb, hogy mindenki ki akar már jönni a konfliktusból. „Békét emlegetnek, de inkább csak a frontvonalak megállításáról van szó, konkrétan tűzszünetben gondolkodnak, ezt lehet kivenni a kijelentésekből” – mutatott rá.

A fegyvernyugvás feltételeiről azonban mit sem tudni, egymásnak egészen ellentmondó hírekkel távoztak a felek a találkozóról, volt hír félredobott fronttérképről, ordibálásról, arról, hogy Trump már „nem tud értelmezni” bizonyos dolgokat, csak „elege van”, de egy-két nappal később már Trump-párti források azt jelezték, nem történt semmilyen „forrófejűsködés”; egyszerűen csak közölte az amerikai fél az ukránnal, hogy a Tomahawk rendszereket egyelőre nem áll szándékában odaadni, de ez bonyolult és költséges is lenne Amerikának, Ukrajna pedig talán ki sem tudná használni.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, a Tomahawk rakéták átadását épp az amerikai elnök vetette fel, ezt rosszallotta Moszkva, majd táncol most ki ebből Donald Trump. Ezt elemezve Csizmazia Gábor úgy vélekedett: nehéz belelátni Donald Trump kártyáiba, mindenesetre a Trump-fellépés korábbi mintázatai alapján az látszik, hogy

az amerikai fegyveres erők markáns alkalmazása gyakran csak kommunikációs szinten vagy egy-egy csapás erejéig mutatkozik meg,

ezt lehetett látni a Közel-Keleten és másutt is; „izmozik, fegyvercsörgetés van, de alapvetően eszkalációs helyzetet nem akar kialakítani az Egyesült Államok”. Ennél fogva a Tomahawk-felvetés is csupán nyomásgyakorlási eszköz lehetett az oroszokra, méghozzá taktikailag sikeres, mivel az orosz felet végül is arra késztette, hogy valamilyen lépést tegyen, felkeresse az amerikai felet, kommunikáljon, akkor is, ha az ukrán fél számára elfogadhatatlan területcserét javasol.

A következő lépés, illetve cél Donald Trump részéről azt lehet, hogy befagyassza a frontvonalakat.

„Ez lesz a nagy kérdés Budapesten is. A Donbaszról van szó, hogy az ott kiépített ukrán erődrendszerekkel együtt átadjanak-e területeket az oroszoknak, amelyeket az utóbbiak nem szereztek meg, viszont ha beássák magukat az ukránok és ott befagyasztják a frontvonalakat, ahol most éppen vannak, az sokkal kedvezőbb az ukránok számára, és elméletileg Donald Trumpnak is ez lenne a célja” – fejtegette a szakértő.

Mindenesetre Donald Trump arról írt a találkozó után a közösségi oldalán, hogy az ukrajnai háborúnak most kell véget vetni, mégpedig a jelenlegi frontvonalak mentén, az orosz elnök a hétvégén viszont egyértelművé tette, hogy a teljes Donyeck-medencére igényt formál Oroszország, olyan területekre is, ahová egyáltalán nem jutottak el az orosz erők. Így aligha sikerülhet gyorsan közös nevezőre jutni. Ezzel kapcsolatban Csizmazia Gábor azt mondta, ukrán szempontból veszteség, hogy a Tomahawkokat, amelyekért Washingtonba repült Volodimir Zelenszkij, nem kapta meg, és lehet, hogy soha nem is fogja, és továbbra sincs szó érdemben arról, hogy milyen formában támogatja az Egyesült Államok tovább Ukrajnát.

„Egyre jobban körvonalazódik egy olyan kép, amit Izrael és a Hamász közötti háborúban is láthattunk, hogy az amerikai, trumpi diplomácia szeretné minél gyorsabban lezárni, a holtpontról kijuttatni ezeket a konfliktusokat, hogy egy látható fegyverszünetet vagy megállapodást elérjen, a későbbieket pedig a regionális szövetségesekre áthárítani, legyen az akár a rendezés, akár az újjáépítés feladata” – mondta az Amerika-szakértő.

Ha a felek megegyeznek a frontbefagyasztásban, Ukrajnának akkor is kellenek biztonsági garanciák, de ez bármilyen rendezésre igaz; a trumpi adminisztráció – mint Csizmazia Gábor rámutatott – erről sem mondott semmit.A szakértő szerint hosszú távon az képzelhető el, hogy az Egyesült Államok pont annyira támogatja Ukrajnát, hogy ne eszkalálja a helyzetet.

És még egy érdekes szálra rámutatott: a belpolitikai faktorra. „Szerencsétlen volt a Zelenszkij-látogatás időpontja, hisz épp most van kormányzati leállás, másrészt most mindenki a Közel-Keletre figyelt, harmadrészt hétvégén nagy, Trump-ellenes tüntetéshullám volt, ez szemmel láthatóan az adminisztráció tagjainak a figyelmét lekötötte” – mondta Csizmazia Gábor, arra utalva, hogy az elmúlt hónapok felmérése az eddigi tendenciákat megerősítve azt mutatták, hogy Ukrajnát inkább a demokraták támogatnák, a republikánusok kevésbé, de ha az elnök elkötelezné magát, az ezzel szembe menne.

Megjegyezte, hogy az ukrajnai háború esetében