Az orosz védelmi minisztérium által beterjesztett javaslat értelmében ezentúl tartalékos katonákat is be lehet vetni az ország területén kívüli hadműveletekben vagy terrorelhárító akciókban. Andrej Kartapolov, a moszkvai parlament védelmi bizottságának elnöke közölte: a törvény lehetővé teszi, hogy tartalékosokat vezényeljenek Ukrajnába.

Az ISW emlékeztet rá, hogy az eddigi szabályozás értelmében csak hivatalos hadiállapot esetén lehetett külföldre küldeni tartalékos katonákat. Viszont a Kreml mind ez idáig csupán korlátozott katonai műveletnek nevezte az ukrajnai inváziót, ezért a törvény értelmében nem is küldhették őket a frontra.

A moszkvai vezetés hivatalosan azzal indokolta a rendelkezést, hogy a tartalékosokból akarnak olyan különleges egységeket létrehozni, amelyek elsődleges feladata az olaj- és gázipari létesítmények védelme, illetve az ukrán drónok elleni harc lesz. Ugyanakkor az Orosz Jogászszövetség elnökhelyettese a Military Affairs-nek elárulta, hogy a törvényben szerepel egy új fogalom: a különleges kiképzés. Igor Cserepanov azt mondta, hogy ez a tartalékosok külföldön történő harcba vetését jelenti.

Orosz kormánytisztviselők szerint a törvénymódosítás célja, hogy a hadsereg békeidőben is bevonultathasson bárkit a hatalmas mozgósítási tartalékból. A törvényhozás védelmi bizottságának alelnöke az RTVI-nek pedig azt mondta, hogy

akár kétmillió embert is behívhatnak katonai szolgálatra.

Alekszej Zsuravljov kijelentette: „Bár hivatalosan még nem hirdettünk hadiállapotot, de valójában nagyszabású katonai műveleteket folytatunk. Viszont az eddigi törvények ebben akadályozták a védelmi minisztériumot, de ezeket most megváltoztattuk.”

Oroszországban kétszintű tartalékos rendszer működik. Alapvetően mindenki annak számít, aki sorkatonai szolgálatot teljesített, ám a leszerelők szerződést köthetnek a védelmi minisztériummal, amely alapján úgynevezett aktív tartalékállományba veszik őket. Ez azt jelenti, hogy bármikor behívhatók hadgyakorlatokra vagy további kiképzésekre. A rendelkezésre állásukért viszont havi díjazást fizet a hadsereg. A jogászszövetség már idézett alelnöke azt magyarázta, hogy az új rendelkezés egyelőre csak az ilyen, aktív tartalékosokra vonatkozik, nem pedig minden katonaviselt orosz férfire és nőre.

Nyugati megfigyelők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háborúban súlyos emberveszteségeket szenvednek el az oroszok, és ezeket már nem tudják az eddig módon pótolni. Hiába kecsegtetik jelentős összegű belépési bónusszal és jókora havi zsolddal az érdeklődőket, ezekből már egyre kevesebb akad. Lassan beszivárog ugyanis az orosz társadalomba, hogy milyen borzalmas állapotok uralkodnak egyes harcoló alakulatoknál, mennyien halnak meg a sokszor teljesen értelmetlen, tömeges rohamokban.

Ezzel kapcsolatban a Politico azt írja: Oroszország ebben az éven eddig 281 550 katonát veszített. Mindez abból a bizalmas moszkvai információs anyagból derült ki, amit az ukrán titkosszolgálat szerzett meg és tett közzé a Telegrammon.

A lista megdöbbentő veszteségeket mutat: 86 744 orosz katona halt meg, 33 966 eltűnt, 158 529 megsebesült és 2311 fogságba esett. A lapnak a Frontelligence Insight nyílt hírszerzési információkat elemző csoport úgy nyilatkozott, hogy a kiszivárgott számok meglehetősen pontosnak tűnnek, és szinte teljesen megegyeznek az általuk gyűjtött adatokkal.

A Politico azt is megjegyzi, hogy más, szintén nyílt forrásokból dolgozó szakértők ugyancsak hitelesnek tartják az orosz veszteségekről szóló jelentést.

Az amerikai netes újság idézi az elfogott orosz katonákat kihallgató ukrán tiszteket, aki azt állítják, hogy az inváziós erőknél átlagosan minden halottra csupán 1,3 sebesült jut. Ez borzalmasan rossz arány, ha azt nézzük, hogy a vietnámi háborúban az amerikai hadseregnél ez 1:10-hez volt, míg az iraki hadjárat idején 1:7,3-hoz. De még a legvéresebb afganisztáni harcokban is csak minden hatodik amerikai sebesült halt meg.

Az oroszok katasztrofális veszteségeit katonai szakértők a hiányos egészségügyi kiképzéssel és azzal magyarázzák, hogy a támadások előkészítésekor egyáltalán nem szervezik meg a sebesültek kimentését. A leggyakrabban nem is törődnek a sérültekkel, otthagyják őket meghalni a csatatéren. A washingtoni Háborús Tanulmányok Intézete úgy becsüli, hogy az orosz hadseregbe átlagosan havonta 31 600 újonc lép be, miközben a veszteség 35 193 fő. „Úgy tűnik, egyelőre hajlandók elviselni ezeket a veszteségarányokat, még akkor is, ha ezzel alig érnek el számottevő katonai sikereket” – vonta le a következtetést az ISW.

?⚔To the complete surprise of the ??Ukrainian army, the ??Russians launched a powerful offensive on Kyiv...… pic.twitter.com/gGjSwnOB2w

— ✝ ⚔️ Hunter UA ✠ ???? (@UaCoins) October 13, 2025

Nyilván ezek a rettenetes veszteségek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy az orosz hadsereg már nemcsak odahaza, hanem Afrikában és a Közel-Keleten is próbál önkénteseket toborozni. A Politico úgy értesült, hogy míg 2023 és 2024 között 394-en jelentkeztek az orosz haderőbe, addig 2025 első felében már 651-en. Moszkva főleg olyan, szegény régiókból próbál újoncokat verbuválni, ahol a beígért bónusz akár tízévnyi keresettel is felér. Ráadásul a jelentkezőket azzal áltatják, hogy csak kisegítő szolgálatot kell majd ellátniuk és nem fogják őket a frontra vinni. Ezzel szemben valamennyien az ukrajnai húsdarálóba kerülnek, ahonnan szinte egyikük sem tér már vissza.

„Ha ez a tendencia folytatódik, a Kremlnek drasztikus intézkedésekhez kell folyamodnia, különben nem lesz képes megbirkózni a frontokon a létszámhiánnyal” – mondta a Politicónak a Frontelligence Insight elemzője. Majd hozzátette: „A 2025. júniusi adatok alapján Oroszország havonta nagyjából 8400–10 500 embert veszített el Ukrajnában.”