A tárca ismertetése szerint azoknak, akik törvényesen le akarnak telepedni Nagy-Britanniában és munkát akarnak vállalni, a köztes középiskolai előérettségi vizsgánál (GCSE) jóval magasabb, úgynevezett A szintű (A level) nyelvvizsgának megfelelő angoltudást kell igazolniuk.

A jelölteknek az ehhez szükséges vizsgán az A nyelvvizsgaszinthez megkövetelt beszéd- és íráskészségről, illetve beszédértésről kell tanúbizonyságot tenniük.

Ezeket a nyelvvizsgákat csak a brit belügyminisztérium által engedélyezett nyelviskolák vizsgabizottságai előtt lehet letenni.

Shabana Mahmood belügyminiszter, aki a törvénytervezetet az alsóház keddi ülésén előterjesztette, "elfogadhatatlannak" nevezte olyan külföldiek letelepedését és munkavállalását, akik nem beszélnek angolul, és így "nem tudnak megfelelő hozzájárulást nyújtani" a brit társadalom életviteléhez.

A kedden bejelentett szigorítások közé tartozik az is, hogy a brit egyetemeken tanuló külföldi diákoknak a diplomaszerzés után az eddigi két év helyett másfél év alatt kell a végzettségüknek megfelelő állást találniuk Nagy-Britanniában.

Ez a módosítás 2027 januárjától lép érvénybe.

London a brit EU-tagság öt évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) után új, pontozásos - főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő - bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az Európai Unióból és a világ más térségeiből újonnan érkezők letelepedési és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.

A Munkáspárton belül azonban az utóbbi időben nyílt viták kezdődtek erről a kérdésről.

Andy Burnham, Manchester munkáspárti polgármestere - aki nemrégiben nyilvánosan támadta Keir Starmer miniszterelnököt a párt támogatottságának gyors ütemű hanyatlása miatt - a Munkáspárt minapi éves kongresszusán felszólalva "katasztrófának" nevezte a Brexitet, és követelte, hogy a kormány kezdje meg Nagy-Britannia újbóli teljes jogú EU-csatlakozásának előkészítését.