Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.3
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

A tudósok veszélyhelyzetre figyelmeztetnek, azonnali intézkedéseket követelnek a kormányoktól

A kilencvenes évekhez képest Londonban megduplázódott, Rómában pedig megtriplázódott a kánikulai napok száma a Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének kutatása szerint. A tanulmányban közölték: a világ legnagyobb fővárosainak lakói átlagosan negyedével több extrém kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint húsz évvel ezelőtt.

A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének (IIED) kutatói a világ 40 legnépesebb fővárosának és további három nagyvárosnak a hőmérsékleti adatait gyűjtötték össze, és elemzésük során arra jutottak, hogy a legtöbb helyen meredek emelkedés történt az elmúlt húsz évben – írja a Telex a The Guardian cikke alapján.

A tanulmányban egyebek mellett megállapítják, hogy a világ legnagyobb fővárosaiban élő emberek átlagosan 25 százalékkal több extrém hőmérsékletű, kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint a kilencvenes években.

A vizsgált nagyvárosok közül például Madridban 1994 és 2003 között évente átlagosan 25 olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek, míg 2015 és 2024 között már átlagosan 47 ilyen nap volt a spanyol fővárosban.

Még a hűvösebb, esősebb Nagy-Britannia fővárosában, Londonban is megduplázódott a 30 Celsius-foknál melegebb nyári napok száma,

Rómában pedig a kilencvenes évekhez képest háromszor annyi a 35 Celsius-fok feletti kánikulai napok száma. Brazíliavárosban az ezredforduló környékén egy évben átlagosan csak három olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok feletti napi átlaghőmérsékletet jegyeztek fel, az utóbbi tíz évben azonban már 40. Újdelhiben, Kairóban vagy Bagdadban pedig egy hónapnyi extra kánikula volt a 2020-as években.

Az IIED kutatói figyelmeztetnek: azonnali reakció hiányában több millióan kerülhetnek életveszélybe. Főleg az időskorú és a szegény lakosok vannak kitéve a hőhullámoknak. A legnagyobb veszély a melegebb éghajlatú országok azon metropoliszait fenyegeti, amelyek várostervezése elhanyagolt. Ezekben a városokban a lakosság egyharmada viskókban vagy rossz állapotban lévő házakban lakik.

A kutatók szerint gyorsabban nő a hőmérséklet, mint amilyen ütemben a kormányok reagálnak a változásokra. „A városoknak azonnal el kell kezdeniük az épületek szigetelésének és természetes ventilációjának a fejlesztését, hőségriadóterveket kell kidolgozniuk, és ahol csak lehet, árnyékos helyeket kell kialakítaniuk” – sorolta a legfőbb teendőket Anna Walnycki, az IIED kutatója.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×