Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Facebook/HungaroMet

Egyszerre megsül és szétfagy Európa: hihetetlen adatok jönnek, van, ahol 46 fok van

Szabályosan kettészakadt a kontinens: látványos térképeket tett közzé a HungaroMet.

Egy napon belül 35 fok különbség van Európa északi és déli része között. A HungaroMet térképei szerint Észak-Európában szinte szétfagynak, van olyan rész, ahol 11 fok van napközben, de Skandináviában szinte mindenhol 20 fok alatt van a nappali csúcshőmérséklet.

Eközben elképesztő hőség van Dél-Európában: Spanyolországban, Sevilla környékén például 45-46 fokot is mértek tegnap. A hőhullám miatt sokfelé erdőtűz okoz problémákat. A hét második felében várhatóan az Ibériai-félszigeten is kissé mérséklődik a forróság, nagyrészt "csak" 30-35 fok között alakulhat a csúcsérték.

Az utóbbi években kezd eltolódni a kontinens éghajlata: egyre több a brutális hőségnap, miközben húzódik északra az elsivatagosodás – már Magyarországon is a Duna-Tisza közét szinte félsivatagnak lehet tekinteni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×