David Vlajcic tárcavezető elmondta: az országban egyelőre nem erősítettek meg a sertésállományban újabb eseteket, de a horvát vadászszövetséggel és a helyi vadászegyesületekkel megállapodás született arról, hogy november 1-jéig teljes körű vaddisznóállomány irtást hajtanak végre.
Ennek oka, hogy Eszék-Baranya és Vukovár-Szerémség megyében az eddig elejtett vaddisznók közül 44 bizonyult a betegségre pozitívnak, ami a térség vírusterheltségét mutatja. Mindenki megértette a helyzet komolyságát, biztonsági kérdésről van szó, és számítunk a vadásztársaságok együttműködésére - hangsúlyozta a miniszter.
Mato Cicak, a horvát vadászszövetség elnöke kiemelte: a vadászegyesületek fokozott részvételére van szükség, hogy november 1-jéig a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a vaddisznó-populációt. Az elmúlt héten mintegy 160 vaddisznót ejtettek el a két érintett megyében.
A vaddisznók 50-60 kilométert is vándorolhatnak, így fennáll a veszélye annak, hogy Szerbia, Magyarország vagy Bosznia-Hercegovina felől is új példányok jelennek meg.
A vadászszövetség elnöke becslése szerint az érintett megyékben mintegy ötezer vadász tevékenykedik, szükség esetén pedig az ország más részeiből is bevonhatnak vadászokat.
Az Eszék-Baranya megyéhez tartozó Kopácsi-rét Természetvédelmi Területen a környezetvédelmi minisztérium a vaddisznó-állomány tíz százalékra, a biológiai minimumra történő csökkentését engedélyezte, de a parkhoz tartozó vadászterületeken továbbra is a teljes kilövésre vonatkozó rendelkezés van érvényben. A rezervátum szélein csapdákat is kihelyeznek, hogy megakadályozzák a vaddisznók vonulását, és egyben a járvány terjedését.
2023 óta Horvátországban valamivel több mint 50 ezer sertést kellett elpusztítani az afrikai sertéspestis miatt, ez a teljes horvát sertésállomány mintegy 5 százaléka. Az ASP a házi sertések és különféle vaddisznó fajok fertőző megbetegedése. Olyan vírusos betegség, amely ellen nincs vakcina, és nagy veszteségeket okoz a sertésállományban és a gazdaságnak. Más állatfajokra nem jelent veszélyt.
