Infostart.hu
eur:
394.03
usd:
343.98
bux:
121912.46
2026. március 19. csütörtök Bánk, József
fotó: Infostart
Nyitókép: Infostart

Jó, hogy normális szomszédunk van - egymást dicsérte szembe Orbán Viktor és Robert Fico

A szlovák miniszterelnök szerint sokan szeretnék, hogy Szlovákia és Magyarország miniszterelnöke között viták legyenek, de ők már az első találkozásukkor elkötelezték magukat a szlovák-magyar kapcsolatok mellett. Robert Fico az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria híd átadásának 130. évfordulóján vasárnap azt mondta: úgy szeretné építeni Szlovákiát, ahogy Orbán Viktor Magyarországot.

A szlovák kormányfő kiemelte: a Mária Valéria híd nemcsak egy darab vas, hanem az emberek közötti kapcsolat jelképe. A hidakat pedig, akárcsak az országokat, egyes emberek építeni akarják, míg mások lerombolni.

Úgy fogalmazott: "normális, jó emberek közé jöttem", és ez különlegesen kedves alkalom, tudva, mennyi hazugsággal és gyűlölettel "támadnak minket az ellenfeleink", és hogy milyen sokan szeretnék, hogy Szlovákia és Magyarország miniszterelnöke között viták legyenek.

Robert Fico jelezte:

osztja Orbán Viktor nézeteit, miszerint a kívülről jövő támadásokra az egyedüli megoldás a nemzeti szuverenitás,

aminek át kell hatnia a nemzetükért tenni akaró politikusok mindennapi tevékenységét.

A szlovák miniszterelnök beszámolt a szlovák alkotmány módosításáról, melynek során bekerült az alkotmányba, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, "mert ez a normális". Alkotmányba foglalták, hogy csak két nem, férfi és nő létezik, valamint, hogy a szülőknek joguk van beleszólni abba, hogy mit tanítanak a gyermekeiknek, mert nem akarják, hogy "félbolondok" átmossák a gyermekeik agyát.

Azt is mondta: egyetért Orbán Viktorral abban is, hogy az a politikai, ideológiai terv, mely szerint teljes mértékben el kell vágni magunkat az orosz kőolajtól és földgáztól, nemcsak Szlovákiát és Magyarországot, hanem egész Európát károsítani fogja.

Elismerését fejezte ki Orbán Viktornak az illegális migráció kezeléséért, megjegyezve, hogy Brüsszel ahelyett, hogy megköszönné erőfeszítéseit, támadja és megalázza őt. Fontosnak nevezte az illegális migráció elleni harcot és a migránskvóták elutasítását.

Az ukrajnai háborúról szólva úgy fogalmazott: az Európai Unióban csak két olyan miniszterelnök van, aki a békéről beszél és "ezek közül az egyik biztosan Orbán Viktor".

Robert Fico beszéde végén azt kívánta, hogy a Mária Valéria hidat a jövőben már csak javítsák, de soha többé ne tegyék tönkre, majd ígéretet tett arra, hogy Szlovákia nehéz helyzete ellenére megpróbál pénzügyi forrást teremteni egy, a Mária Valéria híd feletti, új híd építésére.

Hernádi Ádám, Esztergom polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott: "ez a híd a mi közös múltunk". A híd, amely 130 évvel ezelőtt a modernizáció és a kapcsolat mélyítésének szimbóluma volt, ma a barátság, a sikeres együttműködés és a közös jövő jelképe. A híd a fizikai kapcsolat és az érzelmi jelentősége mellett a térség gazdasági és kulturális fejlődésének is záloga - mondta a polgármester.

Szabó Eugen, Párkány polgármestere köszöntőjében kiemelte: a 130. évforduló egy különleges fejezet végét is jelenti a híd történetében: eddig a napig ugyanis a híd többet volt lezárva, mint nyitva, holnaptól azonban a nyitott időszak lesz a hosszabb, és napról napra hosszabbodik az az időszak a történetében, amikor összeköti a két várost.

A híd története

Az esztergomi Prímás-szigetet a szlovákiai Párkány városával összekötő Mária Valéria hidat 1895. szeptember 28-án adták át, nevét I. Ferenc József és Erzsébet királyné legkisebb gyermekéről, Mária Valéria főhercegnőről kapta.

A hidat kétszer is felrobbantották: először 1919. július 22-én csehszlovák légionáriusok a híd párkányi oldalán található nyílást, amelyet később ideiglenes gyalogos híddal pótoltak. Másodszor 1944. december 26-án a visszavonuló német csapatok robbantották fel a híd három középső nyílását.

Ezután a hidat évtizedekig nem állították helyre, ezért a helyiek csak csonka hídnak nevezték. Végül 1999-ben született kormányközi megállapodás a híd újjáépítéséről. Az elkészült hidat 2001. október 11-én adta át Mikuláš Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Günter Verheugen akkori EU-bővítési biztos.

A két város a híd 130. születésnapját háromnapos programsorozattal ünnepelte.

Címlapról ajánljuk
Fico  nem támogatja az uniós csúcs Ukrajnáról szóló határozatait

Fico nem támogatja az uniós csúcs Ukrajnáról szóló határozatait

Robert Fico nem támogatja az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletének Ukrajnával kapcsolatos határozatait. A szlovák miniszterelnök ezt szerdán a parlament európai ügyekért felelős bizottságának ülésén jelentette ki. Fico szerint az EU elvi alapon elutasította, hogy a zárónyilatkozatban szó essen a Barátság kőolajvezeték helyzetéről, pedig szerinte ez kulcsfontosságú kérdés.

Ez tartja a lelket az olajpiacban – szakértői forgatókönyvek a Hormuzi-szoros jövője ügyében

A Hormuzi-szoros lezárása a globális olajtermelés mintegy 15 százalékát és a cseppfolyósított földgáztermelés ötödét érinti; Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint a gázpiac képes alkalmazkodni a helyzethez, az olajpiac azonban nem. Úgy látja, ha az ígért 4-5 hétnél tovább húzódik az iráni konfliktus, akkor akár el is szabadulhat a pánik, és soha nem látott magasságokba emelkedhet a kőolaj ára.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Magyarország kilenc másik tagállammal együtt dobot bombát az uniós csúcstalálkozóra

Magyarország kilenc másik tagállammal együtt dobot bombát az uniós csúcstalálkozóra

Az EU-csúcs előtt ismét Ukrajna finanszírozása került reflektorfénybe, miután Magyarország és Szlovákia megvétózta a 90 milliárd eurós hitelcsomagot – a Barátság kőolajvezeték körüli konfliktus megint összekötötte az energiát, a háborút és az uniós döntéshozatal bénultságát. A találkozó valódi gazdasági tétje azonban nem ez, hanem az, hogyan húzza ki az EU a versenyképességi lemaradásból a saját iparát a tartósan magas energiaárak és a globális nyomás közepette. A napirend keményebb, konkrétabb beavatkozásokat ígér: egységes piacmélyítést, adminisztratív egyszerűsítést, erősebb iparpolitikát és az áramár-szabályok újragondolását, a „One Europe, one market” menetrenddel 2027 végéig. Közben az ETS felülvizsgálatát Magyarország már tíz másik tagállammal együtt követeli, ami egy konfliktusos csúcsot vetít előre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×