Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.79
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok külügyminisztereinek az ukrán válságról folytatott tanácskozása után Brüsszelben 2022. február 22-én. Von der Leyen bejelentette, hogy az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, amelynek értelmében megtiltják a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzák Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters Pool/Johanna Geron

Újabb üzenetbotrány Ursula von der Leyen körül

Az európai ombudsman hivatalos vizsgálatot indított a Mercosur-megállapodás körüli titkos üzenetváltás ügyében – közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán a Facebook-oldalán.

Bóka János azt írta, hogy az ombudsman közleménye szerint a vizsgálat arra irányul, miként járt el von der Leyen és csapata Emmanuel Macron üzenetével kapcsolatban, amelyben a francia elnök a Mercosur-megállapodás blokkolását kérte tőle.

A történet abszurditását adja, hogy a bizottság állítása szerint az üzenet eltűnt, mert a Signal alkalmazás „eltűnő üzenetek” funkciója be volt kapcsolva, és von der Leyenék úgy döntöttek, nem iktatják a dokumentumot, vagyis egy uniós döntést befolyásoló, vezetők közötti egyeztetés nyomtalanul eltűnhetett.

„Ez nem elszigetelt eset. Korábban a Pfizer-vezérrel folytatott, milliárdos vakcinabeszerzéseket érintő üzenetek is elvesztek”

– idézte fel a tárcavezető.

Bóka János úgy folytatta, hogy miközben Ursula von der Leyen ellen bizalmatlansági indítványok sorakoznak, többek között az átláthatóság hiánya miatt, Európát továbbra is eltűnő üzenetek és botrányok árnyékában vezetik.

„Ez már nem csupán von der Leyen személyes problémája. Ez az egész brüsszeli vezetés válsága. Európának nem titkos egyeztetésekre és elvesző üzenetekre van szüksége, hanem felelős vezetőkre” – írta a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×