Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Afgán katona a bagrami légi támaszpont egyik kapujánál 2021. június 25-én. A tálibok ellen harcoló, az Egyesült Államok vezette nemzetközi erők központjaként szolgáló támaszpontról csaknem húsz év után hamarosan távozik az utolsó amerikai katona is.
Nyitókép: MTI/AP/Rahmat Gul

Újabb ország mert nemet mondani Donald Trumpnak, bár az elnök fenyegetőzik

A kabuli kormány vasárnap elutasította Donald Trump amerikai elnök ajánlatát az afganisztáni Bagram légitámaszpont visszavételére, négy évvel azután, hogy az Egyesült Államok kaotikus körülmények között kivonta hadseregét Afganisztánból és a hatalmas katonai létesítmény a tálibok kezébe került.

Az elnök csütörtökön jelentette be, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat az afgán tisztségviselőkkel a támaszpont feletti ellenőrzés visszaszerzésről, és reményét fejezte ki, hogy a tálibok nyitottak lesznek az amerikai katonaság visszatérésére.

Trump szombaton a Truth Social nevű közösségi platformján hozzátette, hogy "ha Afganisztán nem adja vissza a bagrami légitámaszpontot azoknak, akik építették,

nagyon rossz dolgok fognak történni!"

A tálibok fő szóvivője, Zabihullah Mudzsahid elutasította a visszatérési ajánlatot, és sürgette az Egyesült Államokat, hogy a kérdésben "reális és racionális" álláspontra helyezkedjen. Afganisztán gazdaságorientált külpolitikát folytat, és kölcsönös és közös érdekek alapján konstruktív kapcsolatokat keres minden állammal - írta Mudzsahid az X közösségi portálon.

Hozzátette: minden kétoldalú tárgyalás során következetesen az Egyesült Államok értésére adták, hogy Afganisztán függetlensége és területi integritása rendkívül fontos. Hangoztatta: a dohai megállapodás értelmében az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy "nem fog erőszakot alkalmazni, nem fogja fenyegetni Afganisztán területi integritását vagy politikai függetlenségét, és nem avatkozik be annak belügyeibe" - írta szóvivő.

Kijelentette: az Egyesült Államoknak hűnek kell maradnia vállalásaihoz.

Az afgán média idézte Fazihuddin Fitratot, a kabuli védelmi minisztérium kabinetfőnökét is, aki kijelentette, hogy "lehetetlen a megállapodás akár csak egyetlen négyzetcentiméterről".

Tavaly augusztusban a tálibok a Bagramban történt hatalomátvételük harmadik évfordulóját nagyszabású katonai díszszemlével ünnepelték, melyen az elhagyott amerikai felszereléseket mutatták be.

Címlapról ajánljuk
Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

Magyar adóparadoxon: a szegény fizet, a gazdag nevet?

A hazai adórendszer jelentősen támogatja a felső néhány százezer vagyonosodását a nagy többség kárára. A hazai polgárság, vagy inkább tőkés osztály építése kimondott társadalom- és gazdaságpolitikai cél. Ennek egyik kulcseszköze az adórendszer, azaz a szegényebbek arányaiban több adót fizetnek, mint a (leg)gazdagabbak. Zsiday Viktor szerint érdemes némi finomítással a jelenlegi rendszert fenntartani, egyet értve a fenti célokkal. A „lecsorgás” elmélete azonban nemeztközi tapasztaltok alapján már megbukott. Hazai adatokon alapján is igazolható, hogy az elmélet itthon sem állja meg a helyét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×