Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.25
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rendőrségi jármű áll a Fraenkelufer zsinagóga előtt Berlin Kreuzberg negyedében 2021. május 16-án. Németországban a hét eleje óta több mint tíz antiszemita és Izrael-ellenes incidenst regisztráltak. Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, máshol izraeli zászlót égettek el, miután az izraeli-palesztin konfliktus felerősödésével emelkedésnek indult az antiszemita incidensek száma. A legnagyobb szabású eset szombat este történt Berlinben, ahol az Izrael állam 1948-as megalapításának évfordulója alkalmából a palesztinok mellett tartott tüntetések egyikén több száz demonstráló összecsapott a megmozdulás biztosítására kivezényelt mintegy hatszáz rendőrrel.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Nehéz éjszaka volt Berlinben

Egy második világháborús bomba miatt ideiglenesen több ezer embernek el kellett hagynia otthonát Berlinben csütörtök éjjel, de a rendőrség szóvivője reggel közölte, hogy a Spree folyóban talált bomba nem jelent veszélyt.

Egy második világháborús bomba miatt ideiglenesen több ezer embernek el kellett hagynia otthonát Berlinben csütörtök éjjel, de a rendőrség szóvivője reggel közölte, hogy a Spree folyóban talált bomba nem jelent veszélyt.

A búvárok segítségével péntek reggel elvégzett vizsgálat után kiadott rendőrségi tájékoztatás szerint a bombát nem szükséges hatástalanítani, csak kiemelik a folyóból, és szakszerűen megszabadulnak tőle.

A robbanószerkezet miatt Fischerinsel városrészben csütörtökön lezárták a környéket, és több ezer embernek elővigyázatosságból el kellett hagynia az otthonát.

A nyugat-berlini Spandau kerületben is találtak egy 100 kilogrammos második világháborús bombát, amelyet pénteken hatástalanítanak. A hatóságok abban a körzetben is lezárták az érintett területet.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×