Áttörést értek el a Brenner-bázisalagút építésében: egy hidraulikus kőzetfúróval átfúrták az utolsó réteget a vasúti alagútban, amely Ausztriát és Olaszországot köti majd össze az Alpok alatt 1400 méterrel, 64 kilométer hosszan.

A két ország első földalatti vasúti összeköttetése elkészülte után a világ leghosszabb vasúti alagútja lesz. Az alagútban kialakított, várhatóan 2032-re elkészülő nagysebességű vasútvonal összeköti majd Európa északi és déli részét, Helsinkitől Palermóig.

A 2007-ben indult nagyszabású projekt az Európai Unió azon törekvésének köszönhetően valósulhat meg, hogy a személyi közlekedést és a teheráru-szállítást a közutakról a vasútra tereljék, csökkentsék a szennyezést és fellendítsék a határokon átnyúló kereskedelmet.

Az átfúrás alkalmából rendezett csütörtöki ünnepségen részt vett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Christian Stocker osztrák kancellár, valamint a két ország közlekedési minisztere.

"Ma közösen tettünk meg egy döntő lépést az egész kontinens egyik legnagyobb infrastrukturális művének megépítése felé. Történelmi nap ez Olaszország, Ausztria és egész Európa számára" - mondta Giorgia Meloni az ünnepségen.

A 2032-re tervezett megnyitás körülbelül 16 év késést jelent majd az eredeti tervhez képest. A projekt összköltsége várhatóan több mint 8,5 milliárd euró lesz, ami körülbelül 2,5 milliárddal több az eredetileg tervezettnél.

Az alagút elkészültekor 55 kilométer hosszú lesz, de meglévő, a tiroli Innsbruckba és Tulfesbe vezető alagutakhoz csatlakoztatva 64 kilométert tesz majd ki. Az olaszországi Fortezza és Innsbruck közötti menetidőt 80 percről 25 perc alá csökkenti majd.

A Brenner-hágó, amelyet az alagút tehermentesít majd, Európa egyik legforgalmasabb, áruszállításra használt hegyi átkelőhelye. Évente több mint 2,5 millió teherautó, 14 millió gépkocsi és 50 millió tonna áru halad át a hágón, megnehezítve a közelben lakók életét. Jelenleg a teherforgalom mintegy 70 százaléka közúton halad, és csak 30 százaléka vasúton, ezt az arányt kívánják megfordítani az alagúttal.