Palesztinpárti tüntetők utcára vonultak a Vuelta de Espana utolsó szakaszán, és akciójukkal megbénították a spanyol országúti kerékpáros körverseny madridi befutóját. A demonstrálók több helyen ledöntötték a kordonokat, útlezárásokat idéztek elő, végül zavargásokig fajultak az események. A szervezők a verseny biztonsági aggályai miatt döntöttek a szakasz megszakítása mellett. Mintegy százezren vonultak utcára a fővárosban és a madridi tartomány több pontján, tiltakozva az izraeli versenyzők jelenléte ellen, és a belvárosban a tüntetők összetűzésbe kerültek az őket feltartóztató rendőrökkel.

Az Alapjogokért Központ madridi irodavezetője az InfoRádióban elmondta: Magyarországon 2022 februárja óta mindennapos téma az ukrajnai háború, hiszen a szomszédban zajlik, és érzékeltetésképpen hozzátette, hogy Spanyolországban a gázai háború, illetve a palesztin kérdéskör „kétszer akkora jelentőséggel bír”, mint nálunk az orosz–ukrán konfliktus. Olyannyira, hogy számos spanyolországi faluban palesztin zászlók láthatók kifüggesztve a házak falain, jelezve azt, hogy az emberek kiállnak a palesztinok jogaiért. Mindez jól mutatja, hogy Spanyolországban nemcsak a városi értelmiséget foglalkoztatja ez az érzékeny téma, hanem a vidékieket is.

Farkas Vajk elmondása szerint ennek az egyik legfőbb oka, hogy a spanyolok hagyományosan inkább szimpatizálnak az arab világ országaival, mint Izraellel. A másik indok, hogy Spanyolországnak jelenleg baloldali kormánya van, és az ibériai államban egyébként is mindig erős jelenléttel és befolyással rendelkeztek a szélsőbaloldali mozgalmak, amelyek megnyilvánulásai nagymértékben hatást gyakoroltak a közbeszédre. Márpedig az Alapjogokért Központ munkatársa szerint a nemzetközi baloldalnak az utóbbi időben „nagyon divatos témájává vált” a palesztin kérdéskör, így nem meglepő, hogy Spanyolországban is sok szó esik róla. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem ezzel kapcsolatban, hogy egyre nagyobb számban élnek muzulmán hátterű vagy származású bevándorlók Spanyolországban, akik azt szeretnék, ha minél előbb választójogot kapnának új hazájukban. Farkas Vajk úgy fogalmazott,

a spanyol szocialisták a bevándorlók szavazataira is „gyúrnak”, ezért karolják fel ezt az ügyet ennyire.

Megjegyezte: a Vueltán inkább a szélsőbaloldalhoz köthető mozgalmak, aktivisták indították el a lavinát, és a palesztin kérdéskörhöz hasonló témákat is főleg a szélsőbaloldal emel be a spanyol közbeszédbe, de ezek az ügyek a komoly lobbitevékenység miatt hamar szélesebb körben is nagy hírverést, sok esetben jelentős támogatottságot kapnak.

A spanyol kormány politikai kommunikációjában ráadásul nagy hangsúlyt kap, mi lesz a palesztinok sorsa, sőt Farkas Vajk kiemelte, hogy a szocialista vezetés „Izraelt gyakran Oroszországhoz hasonlítja” bizonyos intézkedések, kormányzati bejelentések után. A kommunikációs panelek közül a spanyol kormány tagjai többször hangoztatták már azt, hogy Izrael megszállta Gázát, és az oroszok ukrajnai támadásához hasonlóan inváziót indított a térség ellen. A szakértő hozzátette: kérdéseket vet fel, hogy a spanyol politikai vezetés arra általában nem tér ki, hogy a zsidó állam a Hamász iszlamista szervezet terrortámadására adott válaszként tesz bizonyos lépéseket. A Spanyolország és Izrael között viszony azért sem alakul jól, mert

az Európai Unió tagállamai közül a spanyolok a legelsők között szokták követelni, hogy sújtsák különféle szankciókkal Izraelt.

Az Alapjogokért Központ madridi irodavezetője megjegyezte: a szóba jöhető úti célok közül Spanyolország az egyik legnyitottabb a migrációra, az érintettek döntő többsége pedig iszlám dominanciájú országból érkezik. Pedro Sánchez miniszterelnök korábban bejelentette, hogy 2027-ig egymillió új bevándorló befogadásával számolnak. Várhatóan nagyon sokan érkeznek majd Marokkóból, és az ő állampolgársági kérelmeiket gyorsabban bírálják el az állam ígérete szerint. Farkas Vajk hozzátette: a marokkói migránsokból „jó eséllyel szocialista szavazó lesz”, ami elsődleges szempont lehetett Pedro Sáncheznél.

Mint fogalmazott, „nagyon erős médiahulláma van” a palesztin kérdésnek, és nemcsak a beérkező migránsok dominálják ezt a témát, hanem az átlagemberek és a véleményformálók, a közismert személyiségek is. A világsztárok az Egyesült Államokban is kiállnak társadalmilag érzékeny ügyek mellett, és ennek hangot is adnak olyan eseményeken, amelyek nagy nyilvánsság előtt zajlanak és/vagy közvetíti azokat a televízió. Ez Spanyolországban sincs másként, például

Pedro Almodóvar filmrendező vagy Javier Bardem színész nyíltan követeli, hogy büntessék meg Izraelt a Gázai övezetben elkövetett cselekedetei miatt.

A spanyol baloldal képviselői, szimpatizánsai már többször is „népirtó államnak” nevezték Izraelt, ami érezteti a hatását a mindennapokban. Farkas Vajk elmondta: a közösségi oldalakon nem egy felvétel tanúskodik arról, hogy az izraelieket milyen megkülönböztetések, atrocitások érik Spanyolországban. Előfordult például olyan eset is, hogy egy bártulajdonos nem volt hajlandó kiszolgálni egy izraeli családot, egy személyt pedig azért vontak kérdőre a tengerparton, mert Dávid-csillag volt látható a ruházatán, és azonnal kérdésekkel kezdték el bombázni, hogy mi történik a Gázai övezetben.

Történelmi mélyponton a spanyol–izraeli diplomáciai kapcsolatok

Az Alapjogokért Központ munkatársa emlékeztetett, hogy a palesztinbarát tüntetők nemcsak a Vuelta záró etapját, hanem korábbi szakaszokat is megzavartak. Pedro Sánchez spanyol kormányfő még a záró szakasz előtt tartott egy vidéki fórumot, ahol azt mondta, jár a tisztelet minden sportolónak, de egyben támogatását fejezte ki a tüntetők felé, és úgy fogalmazott, csodálja azt, amikor az emberek kiállnak az igazságért és az emberi jogokért, és szerinte ez történt a Vueltán is. Másnap rendezték a kerékpáros körverseny utolsó szakaszát, és Farkas Vajk szerint

a miniszterelnök szavai „még inkább feltüzelhették a tüntetőket, akik teljes káoszt okoztak”.

A jobboldali pártok számonkérték a kormányzaton, hogy miért nem rendelt több rendőrt a versenyhelyszínekre. A baloldallal szemben a legtöbb jobboldali spanyolországi párt támogatja Izraelt, a Fidesszel együtt a Patrióták Európáért EP-képviselőcsoporthoz tartozó VOX kifejezetten Izrael-barátnak számít, mint ahogy a Néppárt (PP) is. A jobboldali pártok azonban inkább a miniszterelnököt bírálják, amiért „terroristákat támogat”. Összességében Farkas Vajk úgy ítéli meg, hogy „annyira átment az üzenet a palesztin témában, hogy a spanyol társadalom jelentős része inkább a baloldal narratíváját fogadja el”.

A szakértő szerint a spanyol–izraeli diplomáciai kapcsolatok talán még sosem voltak olyan rosszak, mint most. Izraelnek jelenleg nincs is nagyköveti szintű képviselete Spanyolországban, hanem adott esetben a spanyol külügy rendeli be az éppen aktuális izraeli ügyvivőt. Éppen a Vuelta kapcsán heves üzengetésbe kezdtek a felek: az izraeli külügyminiszter egyenesen antiszemitának és hazugnak nevezte a spanyol miniszterelnököt, és erre válaszul rendelték be a spanyolok az izraeli ügyvivőt. Farkas Vajk úgy véli, az izraeli–spanyol diplomáciai kapcsolatok mellett leginkább a Spanyolországban élő, zsidó származású emberek és a zsidó közösség sínyli meg, hogy „a spanyol kormány ennyire palesztinbarát és kifejezetten Izrael-ellenes, néha az antiszemitizmus határát is súroló politikát folytat”.