A Boston Consulting Group most nyilvánosságra hozott elemzésében az elektromos meghajtású autókkal kapcsolatos várakozásokat és iparági körülményeket veszi számba. Mint a bevezetőből kiderül, az elektromobilitás Európában a vártnál ugyan lassabban, de fokozatosan gyorsul fel. Erre utal, hogy 2024-ben az újonnan értékesített tisztán akkumulátoros elektromos járművek piaci részesedése már 14 százalék volt. A merész jóslat szerint ez a részesedés 2030-ra 40-55 százalék, 2035-re pedig csaknem 100 százalék lesz. A hajtóerőt a csökkenő költségek, a jobb töltési infrastruktúra és a megfizethető modellek növekvő választéka jelenti. Elemzők azt is kimutatták, hogy az európai fogyasztók csaknem 60 százaléka vagy rendelkezik elektromos meghajtású autóval, vagy a következő autóvásárláskor ezt tűzte ki célul.

A következő érv az, hogy technikai okok ma már nem jelentenek akadályt. Az elektromos meghajtású autók iránti kereslettel lépést tartva az elektrotechnika is gyorsan fejlődött. A tanulmány szerint egyre inkább gyengülnek a töltési idővel, a beszerzési költségekkel vagy épp a megtehető út hosszával kapcsolatos eddigi fenntartások.A korszerű modellek 500 kilométeres hatótávolságot garantálnak, és a gyors töltés is kevesebb mint 20 percet vesz igénybe.

A tanulmány kitér arra is, hogy a plug-in hibridekhez (PHEV) és a hatótávnövelt elektromos járművekhez (REEV) képest az akkumulátoros elektromos járművek egyértelmű előnyöket mutattak. Ennek az az oka, hogy különösen a plug-in hibridek alig közlekednek elektromosan a mindennapokban.

A magánfelhasználók csak körülbelül felét vezetik elektromos üzemmódban, a céges autóvezetők esetében ez az arány csak 10-15 százalék.

A tanulmány egyértelmű megállapítása: a tisztán elektromos autók fenntartása olcsóbb még alacsony üzemanyagárak mellett is. A PHEV-k szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül felét és a belső égésű motorok egyharmadát „okozzák”. Emellett Európa 2035-re 15 százalékkal csökkentheti olajimportját pusztán az elektronos autókkal, ami évente mintegy 45 milliárd eurós megtakarítást jelent. Ugyanakkor az új iparágakat és akár 170 ezer közvetlen munkahelyet is teremt, különösen az akkumulátorgyártás és a töltési infrastruktúra területén.

Az elemzés ebből kiindulva három fő intézkedést szorgalmaz. Eszerint ragaszkodni kell a belső égésű motorok 2035-ös kivezetéséhez, mégpedig minden enyhítés nélkül. Az elektromos autók vásárlásához célzott ösztönzőket kell nyújtani, így adókedvezményeket a flották számára, továbbá alacsonyabb nyilvános töltési költségeket kell biztosítani. Harmadikként említi az elemzés az európai ellátási lánc megerősítését, többek között az akkumulátorok gyártása, illetve a képzett munkaerő terén.

A tanulmány végső következtetése, hogy az akkumulátoros elektromos járművek nemcsak a legklímabarátabb, hanem gazdaságilag is legészszerűbb megoldást jelentik a közúti közlekedés szén-dioxid-mentesítésére. A PHEV-k és a REEV-k ideiglenes megoldások lehetnek, de csak a BEV-k teljesítik hosszú távon a klímavédelmi célokat, és biztosítják Európa versenyképességét.