Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
US pentagon building aerial view at sunset
Nyitókép: icholakov/Getty Images

Donald Trump elrendelte: átnevezik a Pentagont

Voltaképpen nem teljesen átnevezésről van szó, hiszen az intézmény egy régebbi, 1947 előtti nevét kapja vissza.

Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy a védelmi minisztériumot (Department of Defense) a jövőben régi nevén, háborús minisztériumnak (Department of War) hívják – írja a BBC híradása nyomán a 24.hu.

A végrehajtási rendeletet pénteken írja alá az elnök. Ennek megfelelően a jövőben másodlagos hivatalos elnevezésként háborús minisztériumként lehet hivatkozni, a jelenlegi védelmi miniszter, Pete Hegseth pedig háborús miniszter lesz. Az amerikai fegyveres erőket irányító Pentagon a háborús minisztérium utódja, 1789-től 1947-ig viselte ezt a nevet.

A brit lap a rendelet szövegéhez is hozzájutott, melyben a következő áll: „A háborús minisztérium elnevezés erősebb üzenetet hordoz a felkészültségről és az elszántságról, mint a védelmi minisztérium, amely csupán a védekezési képességeket hangsúlyozza.”

A lépés legfőbb célja, hogy „erőt és elszántságot sugározzon”. Továbbá Pete Hegseth feladatul kapja, hogy dolgozzon ki törvényhozási és kormányzati javaslatokat a név végleges, hivatalos megváltoztatására, mivel Donald Trump önmagában, kongresszusi jóváhagyás nélkül nem módosíthatja a minisztériumok nevét.

A Fehér Ház egyelőre nem közölte, mennyibe kerül a névváltoztatás, de az amerikai sajtó szerint akár több milliárdos költségvonzata is lehet a több száz hivatali felirat, embléma, e-mail cím, egyenruha lecserélésének.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×