Infostart.hu
eur:
383.83
usd:
333.03
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Karol Nawrocki lengyel elnök a háború kitörésének 86. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
Nyitókép: X / Karol Nawrocki

A lengyel elnök szerint országa frontállam, ezért meglepőt kért Németországtól

Lengyelország a NATO keleti szárnyának legfontosabb állama, frontállam, ezért szüksége van rendezett kapcsolatokra Németországgal és a második világháborús német kártérítésre is - jelentette ki Karol Nawrocki lengyel elnök a háború kitörésének 86. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.

Az államfő hétfő hajnalban a hitleri Németország által 1939. szeptember 1-jén megtámadott, a második világháború első európai ütközete helyszíneként számon tartott, Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten rendezett ceremónián szólalt fel.

Beszédében Karol Nawrocki hangsúlyozta, hogy "a feltámadó orosz nagybirodalmi törekvések korában" fejleszteni kell a lengyel hadsereget, és erős szövetségeket kell építeni. Egyúttal Lengyelországnak "mint a NATO keleti szárnya legfontosabb államának szüksége van igazságosságra, igazságra és rendezett kapcsolatokra Németországgal" - tette hozzá.

A jó kapcsolatok érdekében "végre rendezni kell a német állam által fizetendő jóvátétel kérdését" - jelentette ki Nawrocki, aláhúzva: ezt ő "Lengyelország elnökeként, a közjó érdekében egyértelműen követeli".

Az ünnepségen részt vevő Donald Tusk miniszterelnökhöz fordulva az elnök azt szorgalmazta, hogy a témát a kormány is vesse fel a nemzetközi tárgyalásokon. A második világháborús német jóvátétel az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) vezette kormány idején vált a lengyel-német kapcsolatok egyik fontos témájává. Az akkori kormány egy jelentésében 6,2 ezer milliárd zlotyra (576 ezer milliárd forintra) becsülte a kár összegét – ami elképzelhetetlenül nagy összeg, Magyarország 7 éves teljes GDP-jének felel meg.

Jóvátételi igényei kapcsán Varsó 2022 őszén küldött diplomáciai jegyzéket Berlinnek. A jóvátétel szükségességét hangsúlyozta folyamatosan Andrzej Duda előző elnök is. Berlin azonban visszautasította a jóvátételi tárgyalások felújítására vonatkozó lengyel kérést. Donald Tusk jelenlegi lengyel kormányfő tavaly februárban úgy ítélte meg: "formális, jogi, nemzetközi szempontok szerint a jóvátétel ügye sok évvel ezelőtt lezárult, az erkölcsi, pénzügyi, anyagi elégtételre viszont soha nem került sor".

Az augusztus elején államfői posztra beiktatott Nawrocki az elnökválasztási kampányban márciusban kijelentette: ha megválasztják elnöknek, akkor visszatér a kártérítési követeléshez.

Donald Tusk hétfőn a Westerplattén aláhúzta: a lengyeleknek meg kell érteniük, hogy ma "ki az ellenség és ki a szövetséges", honnan éri őket jelenleg fenyegetés, és kivel kell szövetséget fenntartani Lengyelország és a nyugati civilizáció védelmében. Az utóbbival összefüggésben Tusk "az egyesült Európát" és a NATO-t említette.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 6. 07:40
×
×