"Nem változtathatunk azon, ami megtörtént, de tudomásul vehetjük a felelősségünket" - írta közleményében a miniszterelnök asszony.

"Ezért szeretnék Dánia nevében bocsánatot kérni".

A hatvanas évektől a kilencvenes évek elejéig mintegy 9000 szülőképes korú nőnek, közöttük több mint 4500 fiatal eszkimónak helyeztek fel a méhébe a beleegyezésük - a kiskorúak esetében a szülők beleegyezése nélkül - spirált a dán hatóságok döntése nyomán.

Sokan közülük a beavatkozás következtében meddővé váltak, a többségük fizikai és lelki következményektől szenved.

A kampány célja a születések számának csökkentése volt az északi-sarkvidéki területen, amely akkor még Dánia gyarmata volt, és Koppenhága aggódott a magas születési arányszám miatt.

Az első, 2019-ben történt nyilvános tanúságtétel óta, amely még nem váltott ki visszhangot, számos nő számolt be a történetéről, bírálva a teste "gyarmatosítását", és követelve, hogy Dánia ismerje el az általa okozott károkat.

"Tudjuk jól, hogy a grönlandiak iránti rendszeres hátrányos megkülönböztetésnek más sötét fejezetei is voltak" - írta Frederiksen asszony.

"Dánia nevében bocsánatot kérek azokért az egyéb mulasztásokért is, amelyekért Dánia a felelős, ahol a grönlandiakat másként és a királyság más állampolgáraihoz képest alacsonyabb rendűként kezelték" - tette hozzá a miniszterelnök.

Majdnem százötven áldozat perelte be a dán államot és vár a pere megtartására.

Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő szintén bocsánatot kért, mivel az erőszakos fogamzásgátlás részben folytatódott azután is, hogy Grönland már saját maga irányította az egészségügyet.

A dán miniszterelnök közölte, hogy esetleges kárpótlást is terveznek, mihelyt a független vizsgálóbizottság benyújtja a következtetéseit.

A dán kormány 2022-ben több mint 200 ezer euró (72 millió forint) összegben kárpótlást fizetett hat grönlandinak, akit gyermekként 1951-ben elválasztottak a családjuktól és Dániába küldtek, hogy a grönlandi dán nyelvű elit tagjai legyenek.