Az ukrán ombudsman biztonsági és védelmi szektorért felelős képviselője levélben foglalta össze a történteket, az Ukrán Védelmi Minisztériumtól és a törvényszéki orvosszakértői intézettől kapott információkra hivatkozva – számolt be róla a Szabad Európa.

Sebestyént, aki 1979-ben született, idén júniusban mozgósították, és az Ukrán Fegyveres Erők egyik egységéhez vezényelték - olvasható az írásban.

Sebestyén József Június 18-án engedély nélkül elhagyta az alakulatot, majd június 24-én saját lábán jelentkezett a beregszászi kórház sürgősségi osztályán.

Tehát bevonult, ott volt a kiképzésen és onnan eljött. „Sokan valószínűsítik itt, hogy ő gyakorlatilag helyi megállapodás keretében, tehát kéz kezet mos alapon jött el a hadseregtől, magyarán efölött szemet hunytak”, mondta júliusban egy helyi forrás a Szabad Európának.

Július 6-án a törvényszéki vizsgálat halálát betegség következményének tulajdonította, és megállapította, hogy sem katonai műveletből eredő, sem erőszakos cselekményre utaló sérülések nem voltak a testén.

Az ukrán ombudsman képviselője közölte: a Védelmi Minisztérium vizsgálata nem állapított meg emberi jogi jogsértést sem a mozgósítás, sem a katonai szolgálat idején. A katonai parancsnokság pedig felszólított mindenkit, hogy tartózkodjon a „hamis információk” terjesztésétől, mert azokat egy ellenséges állam információs műveleteiben felhasználhatják.

A történtek politikai dimenziót is kaptak. Orbán Viktor már a haláleset után hangsúlyozta, hogy egy „magyar alkotmány védelme alatt álló kettős állampolgárról” van szó. Augusztus 14-én pedig a legfőbb ügyész bejelentette: a magyar ügyészség emberölés gyanújával eljárást indított, és a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálódik. A nyomozás Magyarország területén zajlik, mivel az ukrán hatóságok együttműködése nélkül külföldön nincs jogalapja magyar rendőri cselekményeknek.

Fiala-Butora János nemzetközi jogász szerint a magyar hatóságoknak van joguk nyomozni, bár ez szokatlan és jórészt szimbolikus lépés, hiszen a bizonyítékok Ukrajnában vannak, és a helyi hatóságok nélkül nem hozzáférhetők. Úgy véli, a mostani döntés mögött politikai nyomás áll, ami azt is üzeni, hogy Budapest nem bízik Kijev hivatalos szerveiben.

A szakértő figyelmeztet: az ilyen eljárások felerősíthetik a kettős állampolgárokkal szembeni gyanakvást a szomszédos országokban, és ürügyet adhatnak arra, hogy Budapestet más államok belügyeibe való beavatkozással vádolják. A magyar kormány eddig kerülte, hogy büntetőeljárásokat indítson hasonló ügyekben, épp azért, hogy ne rombolja a szomszédos országokkal való diplomáciai kapcsolatokat – most azonban a belpolitikai szempontok felülírják ezt a gyakorlatot.