Infostart.hu
eur:
365.71
usd:
313.08
bux:
132633.84
2026. április 29. szerda Péter
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Audi Hungaria Zrt. márkaestjén a budapesti Millenáris Parkban 2023. június 21-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Szijjártó Péter: az ukrán hatóságok elutasították a nyomozást Sebestyén József ügyében

Az ukrán hatóságok elutasították a nyomozást Sebestyén József ügyében, akit nemrég kényszersorozás közben toborzók agyonvertek, amivel elismerték, hogy ez az országban egy államilag intézményesített gyakorlat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint tárcavezető a Harcosok órája című műsorban kiemelte, hogy a kivizsgálás elutasításával a hatóságok „gyakorlatilag elismerték azt, hogy Ukrajnában az emberek megverésével, agyonverésével és halálra verésével járó kényszersorozás egy államilag intézményesített, államilag elfogadott, államilag elrendelt és államilag lebonyolított folyamat”.

Úgy vélekedett, hogy egy „civilizált, normális országban” azonnal eljárás indulna, ha napvilágra kerülne egy ilyen eset, rögtön kézre kerítenék az elkövetőket és főnökeiket, akik azt jóváhagyták, s véget vetnek ennek a gyakorlatnak.

„Ehhez képest Ukrajnában mi történik? Mindenki félrefordítja a fejét, senki nem mer beszélni róla.

És ha valakit agyonvernek, halálra vernek, megtagadják az eljárást. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában ez egy államilag bevett, államilag elrendelt és egy államilag végrehajtott folyamat. Ott a kényszersorozás egy állami eszköz. Most egy ilyen országnak nemhogy az Európai Unióban nincs helye, a civilizált országok közé nem tartozik” – szögezte le.

„És azzal, hogy Brüsszelből egy árva szót nem szóltak a mai napig a kényszersorozások ellen, egy szót nem szóltak azért, mert egy magyar embert, egy európai uniós állampolgárt agyonvertek Ukrajnában a kényszersorozás folyamán, azzal Brüsszel elismeri azt, hogy ők ezt elnézik, ezt jóváhagyják, s Brüsszel hallgatólagos vagy nem hallgatólagos támogatásával zajlik mindez” – folytatta.

„Brüsszel félrefordított tekintete, hallgatólagos vagy nem hallgatólagos jóváhagyása mellett vernek és aláznak meg, rabolnak el és adott esetben vernek halálra embereket Ukrajnában” – tette hozzá.

Majd emlékeztetett, hogy a magyar kormány a kényszersorozásért felelős illetékesek szankciós listára vételét kezdeményezte az Európai Unióban, azonban erre máig senki nem reagált Brüsszelből.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy bár már több mint három éve azt kell hallgatni, hogy Ukrajna Európát védi, ez nem igaz.

„Az ukránok nem minket védenek, ugyanis minket nem támadott meg senki. Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez kétségtelen tény. Ukrajna védekezik. Ukrajna magát védi hősiesen, nyilvánvalóan, hiszen egy nála jóval nagyobb országgal szemben vív háborút, jelentős nyugati segítséggel persze” – húzta alá.

„Ukrajna saját magát védi, a saját területét védi, a saját szuverenitását védi, a saját területi integritását védi. Ehhez nekünk semmi közünk nincs. Mi nem állunk támadás alatt, minket nem kell megvédeni. Ezt azért mondják, mert próbálnak egy olyan lelkiállapotot előidézni Európában, hogy mindenki ilyen lelki kötelezettségének érezze, hogy Ukrajnát igenis támogatni kell, s próbálnak előállítani egy lelkiismeret-furdalásos helyzetet” – fogalmazott.

„Ezért is nagyon veszélyes lenne a kormányváltás”

A miniszter az illegális bevándorlás témája kapcsán kiemelte, hogy Európában Orbán Viktor kormányfő, míg Amerikában Donald Trump elnök bizonyította be elsőként azt, hogy meg lehet állítani a migrációt.

Felidézte, hogy miközben 2015-ben „a CNN meg az összes többi hiteles, nem elfogult nyugati médium” arról közvetített, hogy „ártatlan gyermekek és szegény anyák kérve kérték a gaz, mocskos, erőszakos magyar hatóságokat, hogy legyenek szívesek beengedni őket”, valójában „csuklyás, tesztoszteronnal teli, harcedzett, 20 és 40 év közötti kigyúrt férfiak dobálták az üvegeket, a betondarabokat, a botokat a rendőrökre”.

Emlékeztetett a magyar kormány fellépését érő éles támadásokra, a folyamatos bírálatokra, majd arról számolt be, hogy mára jól látható, hogy Nyugat-Európában párhuzamos társadalmak jöttek létre, nem mernek az emberek esténként már az utcára menni egyes városokban.

Ezután kitért az Európai Bíróság azon friss döntésére is, amely „gyakorlatilag ellehetetleníti” az illegális bevándorlók visszaküldését. „Tehát az egyetlen megoldás az illegális migrációval szemben, hogy nem szabad beengedni őket. Ezért is nagyon veszélyes lenne a kormányváltás jövőre, mert miért is akarnak minket letakarítani Brüsszelből?” – tette fel a kérdést.

„Azért akarnak letakarítani, hogy azokat a brüsszeli politikákat, amiknek mi eddig ellenálltunk, azokat át tudják nyomni Magyarországon, például az illegális migránsok befogadását (…) Így ezt is kockáztatjuk a jövő évi parlamenti választásokon” – vélekedett.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter bejelentést tett az uniós forrásokról, miután Ursula von der Leyennel tárgyalt

Magyar Péter bejelentést tett az uniós forrásokról, miután Ursula von der Leyennel tárgyalt

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Részben az új kormány uniós tárgyalásaihoz igazítja a Richter az osztalékfizetés rendjét

125 éves múlttal 100 országban van jelen a Richter Gedeon Gyógyszergyár. A vállalat árbevétele 2025-ben elérte a 2,3 milliárd eurót, amelynek 93 százaléka nem Magyarországról származik – mondta a társaság rendes éves közgyűlésén Vizi E. Szilveszter, a Richter igazgatósági elnöke. A vállalat vezérigazgatója, Orbán Gábor pedig bejelentette: idén a tavalyi adózott eredmény után 120 milliárd forint osztalékot fizetnek, de a Richter hajlandó elhalasztani az osztalékfizetést az alapítványi részvényesek számára.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Ma alaposan felpörögnek az események a tőzsdéken - Mutatjuk, mire kell figyelni

Ma alaposan felpörögnek az események a tőzsdéken - Mutatjuk, mire kell figyelni

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben esnek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×