Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond az Audi Hungaria Zrt. márkaestjén a budapesti Millenáris Parkban 2023. június 21-én.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Szijjártó Péter: az ukrán hatóságok elutasították a nyomozást Sebestyén József ügyében

Az ukrán hatóságok elutasították a nyomozást Sebestyén József ügyében, akit nemrég kényszersorozás közben toborzók agyonvertek, amivel elismerték, hogy ez az országban egy államilag intézményesített gyakorlat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint tárcavezető a Harcosok órája című műsorban kiemelte, hogy a kivizsgálás elutasításával a hatóságok „gyakorlatilag elismerték azt, hogy Ukrajnában az emberek megverésével, agyonverésével és halálra verésével járó kényszersorozás egy államilag intézményesített, államilag elfogadott, államilag elrendelt és államilag lebonyolított folyamat”.

Úgy vélekedett, hogy egy „civilizált, normális országban” azonnal eljárás indulna, ha napvilágra kerülne egy ilyen eset, rögtön kézre kerítenék az elkövetőket és főnökeiket, akik azt jóváhagyták, s véget vetnek ennek a gyakorlatnak.

„Ehhez képest Ukrajnában mi történik? Mindenki félrefordítja a fejét, senki nem mer beszélni róla.

És ha valakit agyonvernek, halálra vernek, megtagadják az eljárást. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában ez egy államilag bevett, államilag elrendelt és egy államilag végrehajtott folyamat. Ott a kényszersorozás egy állami eszköz. Most egy ilyen országnak nemhogy az Európai Unióban nincs helye, a civilizált országok közé nem tartozik” – szögezte le.

„És azzal, hogy Brüsszelből egy árva szót nem szóltak a mai napig a kényszersorozások ellen, egy szót nem szóltak azért, mert egy magyar embert, egy európai uniós állampolgárt agyonvertek Ukrajnában a kényszersorozás folyamán, azzal Brüsszel elismeri azt, hogy ők ezt elnézik, ezt jóváhagyják, s Brüsszel hallgatólagos vagy nem hallgatólagos támogatásával zajlik mindez” – folytatta.

„Brüsszel félrefordított tekintete, hallgatólagos vagy nem hallgatólagos jóváhagyása mellett vernek és aláznak meg, rabolnak el és adott esetben vernek halálra embereket Ukrajnában” – tette hozzá.

Majd emlékeztetett, hogy a magyar kormány a kényszersorozásért felelős illetékesek szankciós listára vételét kezdeményezte az Európai Unióban, azonban erre máig senki nem reagált Brüsszelből.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy bár már több mint három éve azt kell hallgatni, hogy Ukrajna Európát védi, ez nem igaz.

„Az ukránok nem minket védenek, ugyanis minket nem támadott meg senki. Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez kétségtelen tény. Ukrajna védekezik. Ukrajna magát védi hősiesen, nyilvánvalóan, hiszen egy nála jóval nagyobb országgal szemben vív háborút, jelentős nyugati segítséggel persze” – húzta alá.

„Ukrajna saját magát védi, a saját területét védi, a saját szuverenitását védi, a saját területi integritását védi. Ehhez nekünk semmi közünk nincs. Mi nem állunk támadás alatt, minket nem kell megvédeni. Ezt azért mondják, mert próbálnak egy olyan lelkiállapotot előidézni Európában, hogy mindenki ilyen lelki kötelezettségének érezze, hogy Ukrajnát igenis támogatni kell, s próbálnak előállítani egy lelkiismeret-furdalásos helyzetet” – fogalmazott.

„Ezért is nagyon veszélyes lenne a kormányváltás”

A miniszter az illegális bevándorlás témája kapcsán kiemelte, hogy Európában Orbán Viktor kormányfő, míg Amerikában Donald Trump elnök bizonyította be elsőként azt, hogy meg lehet állítani a migrációt.

Felidézte, hogy miközben 2015-ben „a CNN meg az összes többi hiteles, nem elfogult nyugati médium” arról közvetített, hogy „ártatlan gyermekek és szegény anyák kérve kérték a gaz, mocskos, erőszakos magyar hatóságokat, hogy legyenek szívesek beengedni őket”, valójában „csuklyás, tesztoszteronnal teli, harcedzett, 20 és 40 év közötti kigyúrt férfiak dobálták az üvegeket, a betondarabokat, a botokat a rendőrökre”.

Emlékeztetett a magyar kormány fellépését érő éles támadásokra, a folyamatos bírálatokra, majd arról számolt be, hogy mára jól látható, hogy Nyugat-Európában párhuzamos társadalmak jöttek létre, nem mernek az emberek esténként már az utcára menni egyes városokban.

Ezután kitért az Európai Bíróság azon friss döntésére is, amely „gyakorlatilag ellehetetleníti” az illegális bevándorlók visszaküldését. „Tehát az egyetlen megoldás az illegális migrációval szemben, hogy nem szabad beengedni őket. Ezért is nagyon veszélyes lenne a kormányváltás jövőre, mert miért is akarnak minket letakarítani Brüsszelből?” – tette fel a kérdést.

„Azért akarnak letakarítani, hogy azokat a brüsszeli politikákat, amiknek mi eddig ellenálltunk, azokat át tudják nyomni Magyarországon, például az illegális migránsok befogadását (…) Így ezt is kockáztatjuk a jövő évi parlamenti választásokon” – vélekedett.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×