A szóban forgó támogatásról az akkori kormány 2022-ben döntött, és Bürgergeld (polgári juttatás) néven 2023. január első napjától lépett életbe. A cél az arra rászorultak – többnyire egyedülállók, illetve gyermeküket egyedül nevelők – segítése, közvetve pedig a munkavállalás ösztönzése volt. Induláskor a havi támogatás 502 eurót tett ki, az összeg 2024-elejétől 563 euróra emelkedett.

Az illetékes minisztérium legfrissebb adatai szerint az állam a múlt évben 46,9 milliárd euró segélyt fizetett ki a jogosultak számára, mintegy 4 milliárd euróval többet, mint egy évvel korábban. Összességében a támogatásban részesültek száma mintegy 5,5 milliót tett ki, köztük ugyanakkor körülbelül 4 millió olyan fiatalabb személy volt, aki naponta alapvetően "legalább három órát" képes lett volna dolgozni.

Az utóbbi időben ugyanakkor több hír érkezett arról, hogy

jelentősen növekedett a polgári juttatással történő, ráadásul csoportos csalások száma, továbbá az illegális munkavállalások mennyisége.

Ugyanakkor a Bürgergeld szigorításának jövőjét illetően a hét végén egyfajta szociális, de még inkább politikai bombát robbantott a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke. A ZDF közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában Markus Söder – aki Bajoroszág miniszterelnöke is – indítványozta, hogy a Németországban tartózkodó ukrán menekültektől "teljes mértékben" vonják meg ezt a támogatást. Így azoktól is, akik már az országban tartózkodnak, és azoktól is, akik a jövőben érkeznek.

Ez várhatóan nem egészen egymilliárd euró megtakarítást eredményez az állam kiadásaiban, azaz közvetve az állampolgárok pénzében.

A koalíciós megállapodásban a kormánypártok azt hangsúlyozták, hogy az országban tartózkodó ukrán menekültek továbbra is polgári juttatást kapnak, a jövőben érkezők azonban már ennél jóval csekélyebb, a menedékkérők ellátásáról szóló törvénynek megfelelő állami segélyben részesülnek.

Söder javaslata a parlament nyári szünete ellenére vitát váltott ki a koalíciós pártok között. Az indítványt támogatásáról biztosította a szászországi miniszterelnök, a kereszténydemokrata Michael Kretschmer, aki szerint az Ukrajnából Franciaországba, Hollandiába, Csehországba vagy épp Lengyelországba érkezett ukrán menekültek jóval nagyobb arányban dolgoznak, mint Németországban.

"Aki tud dolgozni, annak munkát kell vállalnia" – hangoztatta a CDU politikusa, utalva arra, hogy

az említett közel 47 millió euró a szövetségi költségvetés csaknem 10 százaléka.

Hasonlóan nyilatkozott a kancellári hivatal vezetője, a szintén kereszténydemokrata Thorsten Frei, kijelentve: "Markus Södernek igaza van abban, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtunk, mint a világ egyetlen más országa sem". Németországban az ukrán menekültek száma jelenleg 1 millió körüli. Frei szerint az országban csak minden harmadik munkaképes ukrán dolgozik.

Lars Klingbeil szociáldemokrata pénzügyminiszter a Deutschlandfunknak nyilatkozva utalt arra, hogy az Ukrajnából az év közepétől érkezők a jövőben nem részesülnek állampolgári juttatásban, rájuk a menedékkérők ellátásáról szóló törvény vonatkozik. Egyéb "egyedi" javaslatokról, így Söder indítványáról nem kívánt a nyilvánosság előtt vitázni

Ukrajna németországi nagykövete nehezen érthetőnek nevezte Söder javaslatát. "Hálás vagyok a német kormánynak és minden német adófizetőnek a polgártársaimnak nyújtott segítségért" – jelentette ki Olkeszij Makajev ugyancsak a Deutschlandfunknak nyilatkozva. "Nem hiszem azonban, hogy helyes lenne az ukránokat bűnbakká tenni" – tette hozzá.