A külügyminiszter programja meglehetősen kiegyensúlyozott volt. Jeruzsálemben izraeli kollégája mellett Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel is tárgyalt, majd Ciszjordániában a Palesztin Hatóság képviselőivel találkozott.

A vizit értékelése is ennek megfelelő volt. Eszerint Izrael továbbra is "köteles" biztosítani az övezet átfogó ellátását az ENSZ és a különböző humanitárius szervezetek bevonásával. A német kormány ugyanakkor aggódik amiatt, hogy források szerint a segélyszállítmányok nagy részére a Gázát irányító Hamász terrorszervezet és más bűnszervezetek csapnak le. A legfrissebb, a német média által ismertetett információk szerint

a szállítmányok 90 százalékáról lehet szó.

A vita azonban, amelyben Friedrich Merz kancellár is részt vett, már ezt megelőzően elkezdődött. Élezte azt Franciaország, majd Nagy-Britannia, legutóbb pedig Kanada azon bejelentése, hogy az ENSZ Közgyűlése a szeptemberi ülésszakán az önálló palesztin állam elismerésére készül. A kétállami megoldás ennek nyomán Németországban is napirendre került, főként a kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokrata SPD politikusai vetették fel ezt.

Izrael biztonsága hivatalosan "német államérdek" (Staatsräson), amit az akkori kancellár, Angela Merkel 2008-ban az izraeli parlamentben, a kneszetben elhangzott, és a maga nemében történelmi beszédében hangsúlyozott először.

Merkel úgy fogalmazott, hogy ez Németországnak a holokausztból fakadó felelősségéből következik.

Ezt az álláspontot a mostanit megelőző Scholz-kormány is magáévá tette, mint ahogy a hivatalban lévő, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíció is. Scholz-cal szemben ugyanakkor a jelenlegi kancellár a közelmúltban többször, egyre élesebben bírálta Izrael gázai övezeti katonai beavatkozását, mondván, ezzel túl messzire ment. Nem kérdőjelezte meg Németország Izraellel szembeni, múltból fakadó felelősségét, a hírek szerint ugyanakkor többször is "konzultált" Netanjahu miniszterelnökkel. Részben ezt volt hivatott elősegíteni Wadephul külügyminiszter hétvégi, jeruzsálemi látogatása is.

Közvetve ugyanakkor mindezért a kancellárt és a külügyminisztert is bírálta a Merzhez és Wadephulhoz hasonlóan ugyancsak konzervatív CDU-s Roderich Kiesewetter. A legnagyobb kormánykoalíciós párt tekintélyes politikusa, egyben külpolitikai szakértője megkérdőjelezte a Gázai övezetbe irányuló német segélyszállítmányok célszerűségét. Kiesewetter úgy fogalmazott, hogy azokkal Berlin valójában a Hamászt támogatja, mivel a szállítmányok "akár 100 százaléka" a terrorszervezet zsákmánya lesz.

Ehelyett a német kormánynak szerinte egy olyan nemzetközi kezdeményezés élére kellene állnia, amely a Hamász teljes lefegyverzését tűzi ki célul. "Ennek sokkal nagyobb értelme lenne, mint egyoldalúan kritizálni Izraelt és hagyni, hogy az "államérdek" hangsúlyozása üres frázis legyen. Ebbe a kezdeményezésbe be kellene vonni a Hamász elleni kiálló arab államokat is – tette hozzá.

A Der Tagesspiegelnek nyilatkozva a konzervatív politikus az Izrael melletti "megingathatatlan" kiállás szükségességét hangsúlyozta. Szerinte most az a fontos, hogy "leleplezzük" a palesztinbarát, Izrael-ellenes narratívákat Franciaországban és Nagy-Britanniában, valamint Németországban is.

Mindazonáltal a német médiában is rendkívüli visszhangot váltott ki a Hamász terrorszervezet azon bejelentése, hogy mindaddig folytatja az Izrael elleni háborút, amíg nem kerül sor az önálló palesztin állam elismerésére. Mint ahogy az a "propagandavideó" is, amelyet a Hamász és a vele szövetséges Iszlám Dzsihád terrorszervezet tett közzé két életben lévő, csontig lesoványodott izraeli túszról. A felvételek egy része mellé a Gázában éhező palesztinok fotóit szerkesztették. Hivatalos német állásfoglalás ezekkel kapcsolatban nem hangzott el.