A hét végén Észak-Koreában járt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki az ASEAN-országok Malajziában tartott külügyminiszteri találkozójáról utazott a félsziget keleti partvidékén található Vonszanba, ahol nemrég adták át a csaknem húszezer látogató befogadására alkalmas üdülőkomplexumot, ahova orosz vendégeket is várnak. Az orosz tárcavezetőt fogadta Kim Dzsong Un észak-koreai vezető, aki jelezte: továbbra is kész feltétel nélkül támogatni Oroszország ukrajnai invázióját.

„A két ország együttműködése mind a két fél szempontjából előnyökkel jár” – értékelt az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatója. Háda Béla felidézte, hogy Oroszország 10-11 ezer fős észak-koreai katonai kontingenst tudott bevonni az Ukrajna elleni háborújába, illetve egy körülbelül hatezer fős észak-koreai mérnök-, illetve munkásgárda is részt vesz az oroszországi újjáépítésben.

Jelentős lőszerutánpótláshoz is jutott Moszkva. Két évvel ezelőtt a háború szükségletei kezdték meghaladni az orosz lőszertermelés lehetőségeit, főként a tüzérségi gránátok kapcsán, amit Észak-Korea hadiipara igyekezett pótolni. „Phenjan 155, illetve 152 mm-es tüzérségi gránátokat, illetve ballisztikus rakétákat is szállítani kezdett Moszkvának, így Észak-Korea hajlandó volt de facto beszállni az orosz–ukrán háborúba” – hangsúlyozta a szakértő.

Háda Béla az észak-koreai érdekek közül a devizabevételeket emelte ki, hiszen a katonákat, illetve az Oroszországban dolgozó munkásokat dollárban fizetik, amelynek 90 százaléka az államnál köt ki. Phenjan bizonyos kereskedelmi lehetőségekhez is jut Oroszország révén: a szankciók ellenére olajtermékeket tud importálni, és Oroszország a hadiipar korszerűsítésében is nagyon fontos szerepet játszik. „Ezek a technológiák Kim Dzsong Un ballisztikus rakéta programját gyorsítják fel, vagy például egy nukleáris ballisztikus rakétahordozó tengeralattjáró építését teszi lehetővé, ami állítólag már meg is kezdődött” – magyarázta a kutató.

Észak-Korea mellett Szergej Lavrov elutazott Pekingbe is, ahol a Sanghaji Együttműködési Szervezet külügyminiszteri tanácskozásán vett részt. Háda Béla úgy látja, hogy Oroszország kapcsolatépítése Észak-Koreával nem jelent kihívást Kínának, mivel tisztában van Vlagyimir Putyin lehetőségeivel. „Oroszország az utóbbi három évben gazdasági, technológiai szempontból függésbe került a Kínai Népköztársaságtól, de ugyanez igaz Észak-Koreára is, hiszen külkereskedelmének több mint 90 százaléka Pekinggel folyik” – mondta a szakértő, és hozzátette, Szergej Lavrov kelet-ázsiai útja egy szélesebb diplomáciai napirendbe illeszkedik.