Olekszij Anton szerint Moszkva nemcsak lemarad a technológiai versenyben, hanem fokozatosan ki is szorul abból az úgynevezett elit klubból, amelyet már csupán az Egyesült Államok és Kína alkot. Ezt igazolja az űripar egyik alapvető mutatója, a rakétaindítási kísérletek száma. 2022-ben, a háború kitörése után, Oroszországban 21 rakétaindítási kísérlet volt, 2023-ban már csak 19, míg 2024-ben mindössze 17. A csökkenő trend mellett az is figyelemre méltó, hogy tavaly eredetileg 40 indítást terveztek, ám mindössze 17-et tudtak összehozni.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője azt is fontosnak nevezte, hogy Oroszországnak hány aktív műholdja van. 2023-ban nagyjából 180 orosz mesterséges égitest keringett a Föld körül. Bár 2025-ben ezek száma már elérte a 300-at, de ez még mindig messze van az amerikai és a kínai műholdak számtól. „Oroszország ebből a szempontból is eléggé lemaradt” – közölte az elemző.

„A viszonylag kevés műhold lehet az oka annak is, hogy az ukrajnai háborúban az orosz hadsereg nem képes igazán pontos csapásokat mérni az ellenségre” – hívta fel a figyelmet Olekszij Anton. Ezzel szemben Ukrajna – az Egyesült Államoktól kapott műholdas felderítési adatokra alapozva – eredményesen tud védekezni és támadni is. Az ukrán csapások meglepően pontosak és sikeresen semmisítik meg az orosz célpontokat. Viszont Moszkva gyakran vakon kénytelen harcba vetni csapatait, mert nincsenek pontos, műholdas adatai az ukrán védők helyzetéről. „Mind a harctéren, mind az űriparban Oroszország ereje folyamatosan csökken” – vélekedett az elemző.

Az oroszok azért sem tudnak sokkal több műholdat gyártani és rakétát indítani, mert a fejlesztéshez szükséges pénzt inkább a hadsereg kapja. Ezt tetézi, hogy a nemzetközi szankciók miatt nem jutnak fontos berendezésekhez, alkatrészekhez – véli Olekszij Anton. Az orosz űripar ugyanis korábban nagy mértékben támaszkodott a nyugati, elsősorban az amerikai beszállítókra. A háború kitörését követően viszont ezek a források elapadtak.

„Próbálják orvosolni, a helyzetet, viszont látható, hogy alapvetően nincs sem elég forrás és sem annyi üzem, amennyire szükség lenne. De szakember sincs elég ahhoz, megfelelő mennyiséget gyártsanak a speciális alkatrészekből” – mondta Olekszij Anton.