Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter (b) és Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter beszélget a NATO-tagországok kétnapos csúcsértekezletének második napi ülésén Hágában 2025. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

NATO-csúcs: hangsúlyos a kollektív védelem elve, elfogadták az 5 százalékos védelmi költési arányt

A hollandiai Hágában zajló NATO-csúcstalálkozón a tagországok megerősítették, hogy megállapodtak a védelmi költségvetésük növeléséről, valamint arról, hogy szilárdan kiállnak a kollektív védelem mellett.

A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek hágai találkozóján a BBC tudósítása szerint a jelenlévők deklarálták, hogy 2035-re a mostani 2 százalék helyett (ami csak az alapvető védelmi kiadásokra vonatkozik és amit nem minden tagország teljestett 2024-ben) a GDP-jük 5 százalékát fogják védelemre és biztonságra fordítani.

A NATO vezetői tehát támogatták a Donald Trump amerikai elnök által követelt célt, és a Reuters szerint egyben megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy az amerikai elnök a keddi, bizonytalanságot keltő nyilatkozatai után végülis támogatta a kollektív védelem elvét.

A Hágai ​​Nyilatkozatnak nevezett dokumentumban az szerepel, hogy "Megerősítjük a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségünket, ahogyan azt a Washingtoni Szerződés 5. cikke rögzíti, azaz hogy az egyik tagország elleni támadás a szövetség elleni támadással ér fel".

Mark Rutte NATO-főtitkár a találkozót követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást a szövetségesek a súlyos biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra, különösen az Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésre és a terrorizmus veszélyére való tekintettel fogadták el.

A tagállamok célja az elrettentés fokozása volt, miközben lefektették az alapjait egy erősebb, igazságosabb és ellenállóbb NATO-nak. "Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, legyen az Oroszország vagy a terrorizmus, kibertámadások, szabotázs vagy a stratégiai verseny,

a szövetség készen áll, hajlandó és képes megvédeni a tagországok területének minden négyzetcentiméterét"

- fogalmazott.

Megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök a csúcsértekezleten világosan fogalmazott: Amerika elkötelezett a NATO mellett. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy elvárja az európai szövetségesektől és Kanadától, hogy folytassák a védelmi kiadások növelése érdekében megkezdett munkát - hívta fel a figyelmet.

"Arra fogunk törekedni, hogy felszámoljuk a szövetségesek közötti akadályokat a védelmi célú kereskedelem terén, és partnerségeinket kihasználva előmozdítsuk a védelmi ipari együttműködést" - mondta a főtitkár.

Rutte a sajtótájékoztatón beszélt az Ukrajna további támogatása melletti elkötelezettségről is. Idénre több mint 35 milliárd eurót ígért a szövetség, de további összegek is várhatóak. "Kiállunk Ukrajna mellett a béke megteremtésében" és a NATO-tagság felé vezető úton, fogalmazott.

Az izraeli-iráni konfliktussal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva fontosnak nevezte annak biztosítását, hogy Irán sose legyen képes nukleáris fegyver előállítására. Az Egyesült Államoknak Irán nukleáris képességeinek megsemmisítésével járó beavatkozása igazolt volt. Donald Trump az erő, valamint a béke embere, ahogyan ez Irán esetében látható volt - fogalmazott a NATO-főtitkár.

Címlapról ajánljuk

Diákmunka ősszel: kiderültek a leggyakoribb munkatípusok és az órabérek

Több mint 100 ezer új hallgató érkezik idén ősszel a felsőoktatásba, ami a tanévkezdéssel együtt jelentősen átalakíthatja a diákmunkapiacot. A Mind-Diák Szövetkezet szerint a diákok a nyári időszaknál kevesebb órát vállalnak majd, ugyanakkor a hosszú távú gyakornoki programok többsége változatlanul működik tovább, és egyre fontosabb szerepet kapnak a szakmai tapasztalatot nyújtó pozíciók.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Hiába a csillagászati fizetések az Egyesült Államokban, Európa jóléti városai kenterbe verik az amerikai álmot

Hiába a csillagászati fizetések az Egyesült Államokban, Európa jóléti városai kenterbe verik az amerikai álmot

A világ megélhetési térképe 2026-ra jelentősen átrajzolódott. A devizaárfolyamok, az infláció, a lakhatási válság, a geopolitikai feszültségek és a strukturális átalakulások együttes hatása felborította a korábbi évtizedekben megszokott árszínvonal-hierarchiát – derül ki a Deutsche Bank kutatóintézetének "Mapping the World's Prices" tizedik kiadásából. A jelentés hat kontinens 69 városát vizsgálja Abu-Dzabitól Zürichig. A sorozat 2012-ben indult, amikor az eurózóna válságban volt, a jen történelmi csúcson állt, a dollár pedig szokatlanul gyenge volt - azóta nagyot fordult a világ.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×