Infostart.hu
eur:
379.69
usd:
322.16
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter (b) és Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter beszélget a NATO-tagországok kétnapos csúcsértekezletének második napi ülésén Hágában 2025. június 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

NATO-csúcs: hangsúlyos a kollektív védelem elve, elfogadták az 5 százalékos védelmi költési arányt

A hollandiai Hágában zajló NATO-csúcstalálkozón a tagországok megerősítették, hogy megállapodtak a védelmi költségvetésük növeléséről, valamint arról, hogy szilárdan kiállnak a kollektív védelem mellett.

A NATO-tagországok állam-, illetve kormányfőinek hágai találkozóján a BBC tudósítása szerint a jelenlévők deklarálták, hogy 2035-re a mostani 2 százalék helyett (ami csak az alapvető védelmi kiadásokra vonatkozik és amit nem minden tagország teljestett 2024-ben) a GDP-jük 5 százalékát fogják védelemre és biztonságra fordítani.

A NATO vezetői tehát támogatták a Donald Trump amerikai elnök által követelt célt, és a Reuters szerint egyben megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy az amerikai elnök a keddi, bizonytalanságot keltő nyilatkozatai után végülis támogatta a kollektív védelem elvét.

A Hágai ​​Nyilatkozatnak nevezett dokumentumban az szerepel, hogy "Megerősítjük a kollektív védelem iránti szilárd elkötelezettségünket, ahogyan azt a Washingtoni Szerződés 5. cikke rögzíti, azaz hogy az egyik tagország elleni támadás a szövetség elleni támadással ér fel".

Mark Rutte NATO-főtitkár a találkozót követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalást a szövetségesek a súlyos biztonsági fenyegetésekre és kihívásokra, különösen az Oroszország által az euroatlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésre és a terrorizmus veszélyére való tekintettel fogadták el.

A tagállamok célja az elrettentés fokozása volt, miközben lefektették az alapjait egy erősebb, igazságosabb és ellenállóbb NATO-nak. "Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen kihívásokkal nézünk szembe, legyen az Oroszország vagy a terrorizmus, kibertámadások, szabotázs vagy a stratégiai verseny,

a szövetség készen áll, hajlandó és képes megvédeni a tagországok területének minden négyzetcentiméterét"

- fogalmazott.

Megerősítette, hogy Donald Trump amerikai elnök a csúcsértekezleten világosan fogalmazott: Amerika elkötelezett a NATO mellett. Ugyanakkor világossá tette azt is, hogy elvárja az európai szövetségesektől és Kanadától, hogy folytassák a védelmi kiadások növelése érdekében megkezdett munkát - hívta fel a figyelmet.

"Arra fogunk törekedni, hogy felszámoljuk a szövetségesek közötti akadályokat a védelmi célú kereskedelem terén, és partnerségeinket kihasználva előmozdítsuk a védelmi ipari együttműködést" - mondta a főtitkár.

Rutte a sajtótájékoztatón beszélt az Ukrajna további támogatása melletti elkötelezettségről is. Idénre több mint 35 milliárd eurót ígért a szövetség, de további összegek is várhatóak. "Kiállunk Ukrajna mellett a béke megteremtésében" és a NATO-tagság felé vezető úton, fogalmazott.

Az izraeli-iráni konfliktussal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva fontosnak nevezte annak biztosítását, hogy Irán sose legyen képes nukleáris fegyver előállítására. Az Egyesült Államoknak Irán nukleáris képességeinek megsemmisítésével járó beavatkozása igazolt volt. Donald Trump az erő, valamint a béke embere, ahogyan ez Irán esetében látható volt - fogalmazott a NATO-főtitkár.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×