„Ezeknek a csapásoknak nincsen semmilyen jogi alapjuk, még akkor sem, ha Franciaország egyetért azzal, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez” –mondta Macron újságírók előtt egy oslói sajtótájékoztatón, amelyet Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel közösen tartott.

„Hiszek a népek szuverenitásában és a területi integritásban, (...) ezért nem gondolom, hogy egy ország vezetőjének leváltásáról a nép helyett külső szereplők dönthetnének” – mondta Macron. Hasonló kísérletek a legújabb kori történelemben félresikerültek, és nem vezettek több stabilitáshoz – tette hozzá.

A francia elnök arról is beszélt, hogy a teheráni Evin börtön ellen végrehajtott izraeli légicsapásnak „semmi köze a hivatalos kinyilvánított célkitűzéshez, az iráni atomprogram megsemmisítéséhez”, és veszélyeztette iráni és külföldi civilek (köztük két francia fogoly) életét.

Az amerikai katonai támaszpontokat célzó iráni támadások után Macron az X-en a diplomáciához való visszatérésre szólított fel, hangsúlyozva: csak tárgyalásos úton lehet véget vetni „a káosz örvényének”. Franciaország már 2015-ben is aktívan részt vett az iráni nukleáris program közös átfogó akciótervéről (JCPOA) szóló tárgyalásokban, és hozzájárult olyan ellenőrzési és biztonsági mechanizmusok beépítéséhez, amelyek a mai napig érvényben vannak - mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte: az Egyesült Államok 2018-as kilépésével a nukleáris megállapodásból jelentősen meggyengült az ellenőrzési rendszer, és az iráni atomprogram nyomon követése is jóval nehezebbé vált.

A helyzettel kapcsolatban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter is megszólalt. A France 2 televíziónak adott interjújában a katonai akciót veszélyes eszkalációnak nevezte, és önmérsékletre szólította fel valamennyi érintett felet, hogy elkerülhető legyen egy további, ellenőrizhetetlen konfliktus elmélyülése.