Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
A Sargh című iráni napilap Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert (b) és Steve Witkoffot, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottját ábrázoló címlapját nézi egy fiatalember Teheránban 2025. április 13-án. A lap tetején levő fárszi felirat jelentése: Remény valódi tárgyakásokra. Irán és az Egyesült Államok április 12-én az iráni atomprogramról tárgyalt ománi közvetítéssel Maszkatban. A delegációk újabb tárgyalást helyeztek kilátásba április második felére. A két ország között jelenleg nincs diplomáciai kapcsolat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

Nagyon fenyegetőt mondott az iráni külügyminiszter, majd Moszkvába indulhat

Irán külügyminisztere vasárnap Moszkvába utazik, hogy találkozzon Putyinnal.

Az AP gyorshíre szerint Abbász Aragcsi vasárnap Isztambulban újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy bár a „diplomácia ajtajának” mindig nyitva kell állnia, „ez most nem így van”.

Ahogy arról reggel beszámoltunk a miniszter az X-en azt írta: "A ma reggeli események rendkívül súlyosak és tartós következményekkel járnak".

Később kifejtette:

"Irán minden eszközzel megvédi magát"

Abbász Aragcsi az Iszlám Együttműködési Szervezet (OIC) isztambuli tanácskozásának szünetében nyilatkozva hangsúlyozta, hogy "az Iráni Iszlám Köztársaság a jövőben is minden szükséges eszközzel megvédelmezi a területét, a szuverenitását, a biztonságát és a népét".

"Az országomat megtámadták, agressziót intéztek ellene, és a jogos önvédelem jegyében kell eljárnunk. Meg is fogjuk ezt tenni" - figyelmeztetett.

Aragcsi szerint Oroszország Kínával együtt megpróbált az utóbbi napokban előkészíteni egy ENSZ biztonsági tanácsi határozatot az ellenségeskedések beszüntetése érdekében. Hozzátette, hogy mivel a helyzet most másképp alakult, megvitatja Moszkvával és Pekinggel a meghozandó intézkedéseket.

"Úgy vélem, szó sem lehet arról, hogy felkérjék Iránt a diplomáciához való visszatérésre, mert nyakig ülünk a diplomáciában. Javában tárgyaltunk az Egyesült Államokkal, amikor az izraeliek mindent szilánkokká lőttek" - tette hozzá. Washington pedig szerinte a mostani támadással "elárulta a diplomáciát".

Orosz reakciók

Oroszországban Vlagyimir Putyin köréhez tartozó radikális politikusok és oligarchák dühödten reagáltak az amerikai bombázásokra, és katonai támogatást követelnek Irán számára – írja a Mirror alapján az index.hu, hangsúlyozva, hogy egyesek már világháborúra késztetik az orosz lakosságot.

Konsztantyin Malofejev oligarcha, aki a kormánypárti Tsargrad médiabirodalmat vezeti, egyenesen ultimátumot intézett a Kremlhez: "legfőbb ideje, hogy segítsünk Teheránnak műholdas hírszerzéssel, légvédelemmel és rakétákkal" - jelentette ki.

Közben Franciaország aggodalmának adott hangot az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai csapásokat követően, és felszólította a feleket, hogy "tanúsítsanak önmérsékletet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden olyan eszkalációt, amely a konfliktus kiterjedéséhez vezethet" - közölte Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap.

Az X közösségi oldalon közzétett üzenetében a francia diplomácia vezetője leszögezte, hogy "Franciaország sem a csapásokban, sem azok tervezésében nem vett részt".

Jelezte azt is, Franciaország "meggyőződése, hogy a kérdés tartós megoldásához az atomsorompó-szerződés keretein belül tárgyalásos megoldás szükséges".

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×