Jonathan Reynolds a Sky News brit kereskedelmi hírtelevízió vasárnapi interjúműsorában kijelentette: Nagy-Britannia nem vett részt az amerikai akcióban, de "mivel az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetséges", London tájékoztatást kapott a támadásról.

Arra a kérdésre, hogy Washington mikor informálta a brit kormányt, a brit üzleti és kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy erről nem adhat pontos tájékoztatást, de azt elmondta, hogy az amerikai kormány még a támadás előtt tudatta Londonnal a készülő katonai akciót.

Reynolds szerint ugyanakkor az Egyesült Államok nem kérte Nagy-Britannia részvételét az iráni atomlétesítmények elleni támadásban.

Arra a kérdésre, hogy ha további támadások esetén az amerikai kormány kéri a brit szerepvállalást, a brit kormány teljesítené-e a kérést, a miniszter úgy fogalmazott, hogy "nehéz lenne feltételezéseket kommentálni". Felidézte ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia az elmúlt napokban katonai erősítést vezényelt a térségbe, abból a célból, hogy saját és kulcsfontosságú szövetségesei érdekeinek védelmére kelhessen fenyegetés esetén.

Keir Starmer brit miniszterelnök a héten bejelentette, hogy London "készenléti intézkedésként" harci és légi üzemanyag-utántöltő repülőgépeket küldött a térségbe, arra az esetre, ha az izraeli-iráni fegyveres konfliktus tovább eszkalálódna.

Starmer az iráni atomlétesítmények elleni amerikai támadás utáni első vasárnapi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Irán nukleáris programja súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra, és soha nem szabad megengedni, hogy Teherán nukleáris fegyvert fejlesszen ki.

A brit kormányfő megfogalmazása szerint az Egyesült Államok azért hajtotta végre a katonai akciót, hogy csökkentse ezt a fenyegetettséget.

Starmer szerint a közel-keleti helyzet továbbra is ingatag, és a térség stabilitásának biztosítása elsődleges fontosságú feladat. A brit miniszterelnök közölte: London felszólítja Iránt, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz és diplomáciai megoldással számolja fel a válságot.