Az Egyesült Államok érdeke, hogy az orosz–ukrán háború gyorsan érjen véget, ugyanis számukra Kína a nagy kihívó, ehhez képest az európai konfliktus felhasználja az amerikai erőforrásokat, eltereli a politikai figyelmet, ahelyett, hogy minden erővel Kínára tudnának koncentrálni – mondta az Arénában Siklósi Péter.
„Ez az egyik ok, amiért békét akarnak teremteni, de az Egyesült Államok számára nagyon nem mindegy, hogy Oroszország 100 százalékban Kínára van utalva, és szoros orosz–kínai szövetség marad fenn, vagy pedig sikerül Oroszországot valamennyire visszarángatni Kína mellől” – vélekedett. Hogy ez mennyire lehetséges, az egy másik dolog, de egyértelműen ez a szándék – tette hozzá a vezető kutató. Mint mondta:
az Egyesült Államoknak Oroszország sokkal fontosabb, mint Ukrajna, sokkal nagyobb érdekrendszer köti hozzá.
„Oroszországnak is fontos lesz majd valamikor megállapodni az Egyesült Államokkal, illetve a Nyugattal, mert neki sem érdeke, hogy egyoldalúan függésbe kerüljön vagy maradjon Kínával. Az az érdeke, hogy a saját mozgásterét maximalizálja a világban. Ezt úgy tudja elérni, ha nem függ egyoldalúan sem Kínától, sem a Nyugattól, hanem valahol a kettő között lesz, két lábon állhat majd a világban” – vélekedett a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Siklósi Péter szerint ki fog derülni, hogy Oroszországnak meddig érdemes háborúznia, hiszen az az érdeke, hogy visszaintegrálódjon valamilyen mértékben a világgazdaságba.
Donald Trump a legfontosabb kampányígéretét váltja most be
A kutató az Arénában arról is beszélt, hogy az amerikai elnöknek joga volt mozgósítani a Nemzeti Gárda egységeit Los Angelesben, ahol a bevándorlási hatóság elleni tüntetések erőszakba torkollottak a múlt héten.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint érdemes a dolognak a politikai környezetét is megvizsgálni. Mint mondta, a konfliktust az okozza, hogy Donald Trump választási kampányában elhangzott egyik legfontosabb ígéretének a végrehajtása folyik, az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodókat összegyűjtik és deportálják. „Ez a választási ígéret nagyon népszerű volt az amerikai szavazók többsége számára” – hangsúlyozta Siklósi Péter, és hozzátette: nyilvánvaló, hogy az ellenzéki demokraták ezt ott próbálják megakadályozni, ahol csak lehet, mindenféle módszerrel, a sajtón keresztül, emocionális érvekkel, és aztán a radikálisabbak erőszakkal is fellépnek.
„Az is fontos, hogy ez Kaliforniában történik, hiszen a demokraták fellegvára ez az állam, egy külön kategória a kaliforniai demokrata, az még a demokratáknak is a baloldala. Gavin Newsom az állam kormányzója, őt úgy emlegetik, mint a három év múlva lehetséges demokrata elnökjelölt, tehát neki személyesen sem érdeke, hogy a republikánusok sikeresen végre tudják hajtani az egyébként népszerű választási ígéretüket” – magyarázta Siklósi Péter.
A kutató arra is kitért, hogy az Egyesült Államok államberendezkedése teszi lehetővé az elnöki fellépést: van a föderális, tehát szövetségi szintű hatalom, illetve az állami hatalom, és „mindenki a saját koordinátarendszerén belül nyugodtan működhet”. Siklósi Péter úgy véli, egy föderális államnál teljesen természetes, hogy az érintettek kihasználhatják a jog által biztosított mozgásteret.
