Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Kommentárt követel a Benes-szobor alá a cseh értelmiség egy része

Levelükben, amelyet a prágai önkormányzathoz intéztek, azt írják, hogy Edvard Benes 1943 és 1948 között, mint a korabeli ideiglenes csehszlovák állam és kormány emigrációjában élő feje politikai felelősséget visel azért, hogy a kommunisták 1948-ban megszerezték a politikai hatalmat az országban.

Magyarázó tábla elhelyezését kéri Edvard Benes, egykori csehszlovák köztársasági elnök prágai szobrához a cseh politikusok, újságírók és történészek csoportja - jelentette a CTK hírügynökség.

Levelükben, amelyet a prágai önkormányzathoz intéztek, azt írják, hogy Edvard Benes 1943 és 1948 között, mint a korabeli ideiglenes csehszlovák állam és kormány emigrációjában élő feje politikai felelősséget visel azért, hogy a kommunisták 1948-ban megszerezték a politikai hatalmat az országban.

A cseh külügyminisztériumnak helyt adó Czernin-palota előtti Lorettói tér szélén álló szobor talapzatára felteendő magyarázó táblának szerintük azt is tartalmaznia kellene azt is, hogy Edvard Benes "társfelelőse annak, hogy az állam által szervezett terror következtében Csehszlovákia lakosainak tízezrei veszítették el életüket, további tízezreket pedig elhurcoltak a Szovjetunióba. Több milliónyi személy elveszítette lakhelyét és vagyonát. Az elnök gátolta a demokrácia helyreállítását, elősegítette az ország szovjetizálását, de a jogtalanságok ügyében hallgatott" - magyarázta a hírügynökségnek Ondrej Neumann, a független újságírók egyesületének elnöke.

A kérést tartalmazó levelet egyebek között Petr Pithart, a cseh Szenátus egykori elnöke, Jan Kalvoda volt kormányfőhelyettes és igazságügyi miniszter, Petr Placák történész és Jan Urban neves publicista írták alá.

"Javaslatunk a történelmi örökség iránt érzett tiszteletből fakad, illetve igyekezetünkből, hogy hozzájáruljunk azon emlékezet és értékek megtartásához, amelyek társadalmunk pilléreit alkotják. A magyarázó tábla nemcsak a múlt igaz emlékezetére mutatna rá, de egyben figyelmeztetés lenne a mai és jövőbeni generációk számára" - olvasható a prágai városi önkormányzathoz intézett felhívásban.

Edvard Benes, az egykori Csehszlovákia második köztársasági elnöke, a csehszlovákiai magyarokat és németeket sújtó, a második világháború után kiadott hírhedt dekrétumok atyjának bronzszobrát 2005-ben állították fel Prágában.

A korabeli cseh lapok bíráló hangvételű kommentárokat közöltek a prágai szobor leleplezéséről. A sajtó szerint Edvard Benes a cseh történelem kétségkívül kiemelkedő, de nagyon ellentmondásos személyisége volt. A mostani felhívást aláíró politikusok, újságírók és történészek olyan szöveg elhelyezését kérik a szobor talpazatán, amely sokoldalúan, a maga ellentmondásaival együtt mutatná be a volt csehszlovák elnököt.

A szobron jelenleg nincs más szöveg, csak az egykori elnök neve.

Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×