A testület szavazattöbbséggel, a magánélethez való jogra hivatkozva döntött arról, hogy ezentúl csak a Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI) kell a tisztségviselőknek a vagyonukról és érdekeltségeikről szóló éves nyilatkozatot leadniuk, de azt nem kell közzétenni sem az ANI, sem az érintett intézmény honlapján.

Arról, hogy a nyilatkozatnak nem kell már kiterjednie a tisztségviselővel vagyonközösségben élőkre a jogbiztonság alkotmányos elvére hivatkozva, egyhangúlag döntött a CCR. A testület közleményében rámutatott: azért alkotmánysértő, ha a tisztégviselőknek a sajátjukon kívül családtagjaik vagyonáról is nyilatkozniuk kell, mert büntetőjogi szempontból mindenki csak saját magáért (nyilatkozata valóságtartalmáért) vállalhatja a büntetőjogi felelősséget, a családtagok (előle esetleg eltitkolt) vagyonáért nem vonható felelősségre.

Az alkotmánybíróság az ANI - a tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló korrupcióellenes intézmény - működését szabályozó 2010-es törvény utólagos normavizsgálata során helyezte hatályon kívül az alkotmányt sértő cikkelyeket.

Az ANI-törvény 40 olyan állami tisztségviselőt, illetve választáson induló jelöltet sorol fel, akinek vagyonáról és érdekeltségeiről nyilatkozatot kell évente eljuttatnia az ANI-hoz.

Az alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen döntését több civil szervezet is bírálta. Az Expert Forum szerint az alkotmánybírák az átláthatóság felszámolásával a korrupcióellenes harc egyik legfontosabb eszközét tették tönkre. A Fenntartható Fejlődésért és Együttműködésért Egyesület elnöke szerint a CCR tönkretette a korrupció feletti civil ellenőrzés egyetlen hatékony módszerét, és tágra nyitotta a kaput a döntéshozók törvénytelen meggazdagodása előtt.