Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába - vasárnap közölte az orosz védelmi minisztérium.
"Az orosz-ukrán megállapodásoknak megfelelően, amelyek május 16-án születtek Isztambulban, május 23. és 25. között az orosz és az ukrán fél 1000-1000 főre vonatkozó fogolycserét hajtott végre" - közölte a minisztérium.
A tárca szerint 303 orosz hadifogolyért cserébe ugyanennyi ukránt adtak át Ukrajnának.
A visszatért orosz katonákat Fehéroroszországba szállították, ahol pszichológiai és orvosi ellátást kapnak. Ezután Oroszországba viszik őket, ahol katonai egészségügyi intézményeiben kezelik és rehabilitálják őket.
Az első szakasz pénteken zajlott le. Akkor 270 katona és 120 civil, köztük az ukrán fegyveres erők által elfogott kurszki régióbeli civilek térhettek vissza Oroszországba, akikért cserébe az ukrán félnek 270 katonát és 120 civilt adtak át. Szombaton, a második szakasz keretében egyformán 307 hadifoglyot engedett át mindkét fél a másiknak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Moszkva a fogolycserét lezárását elkövetően eljuttatja Kijevbe a konfliktus lezárására vonatkozó memorandum orosz tervezetét.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén ukrán fogságból szabadult orosz hadifoglyok érkeznek a fehérorosz határra 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 orosz és ugyanannyi ukrán hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálataFogolycsere keretében oroszok által szabadon engedett ukrán hadifoglyok érkeznek haza egy nem megnevezett ukrajnai helyen 2025. május 24-én. Az ezer-ezer főt érintő május 16-i orosz-ukrán megállapodás alapján mindkét fél 307 foglyot engedett szabadon. MTI/EPAOrosz fogságból szabadult ukrán hadifoglyokat szállító buszok mellett integetnek helybeliek, miután a buszok ukrán területre érkeztek 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 ukrán és ugyanannyi orosz hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/STRINGERHozzátartozóját öleli egy orosz fogságból szabadult ukrán hadifogoly, miután társaival ukrán területre érkezett 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 ukrán és ugyanannyi orosz hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/STRINGERAz orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén ukrán fogságból szabadult orosz hadifoglyok érkeznek a fehérorosz határra 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 orosz és ugyanannyi ukrán hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.
Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.
25 °C
