Moszkva és Kijev befejezte az ezer-ezer fős fogolycserét, további 303 katona tért vissza Oroszországba, illetve Ukrajnába - vasárnap közölte az orosz védelmi minisztérium.
"Az orosz-ukrán megállapodásoknak megfelelően, amelyek május 16-án születtek Isztambulban, május 23. és 25. között az orosz és az ukrán fél 1000-1000 főre vonatkozó fogolycserét hajtott végre" - közölte a minisztérium.
A tárca szerint 303 orosz hadifogolyért cserébe ugyanennyi ukránt adtak át Ukrajnának.
A visszatért orosz katonákat Fehéroroszországba szállították, ahol pszichológiai és orvosi ellátást kapnak. Ezután Oroszországba viszik őket, ahol katonai egészségügyi intézményeiben kezelik és rehabilitálják őket.
Az első szakasz pénteken zajlott le. Akkor 270 katona és 120 civil, köztük az ukrán fegyveres erők által elfogott kurszki régióbeli civilek térhettek vissza Oroszországba, akikért cserébe az ukrán félnek 270 katonát és 120 civilt adtak át. Szombaton, a második szakasz keretében egyformán 307 hadifoglyot engedett át mindkét fél a másiknak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Moszkva a fogolycserét lezárását elkövetően eljuttatja Kijevbe a konfliktus lezárására vonatkozó memorandum orosz tervezetét.
Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén ukrán fogságból szabadult orosz hadifoglyok érkeznek a fehérorosz határra 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 orosz és ugyanannyi ukrán hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálataFogolycsere keretében oroszok által szabadon engedett ukrán hadifoglyok érkeznek haza egy nem megnevezett ukrajnai helyen 2025. május 24-én. Az ezer-ezer főt érintő május 16-i orosz-ukrán megállapodás alapján mindkét fél 307 foglyot engedett szabadon. MTI/EPAOrosz fogságból szabadult ukrán hadifoglyokat szállító buszok mellett integetnek helybeliek, miután a buszok ukrán területre érkeztek 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 ukrán és ugyanannyi orosz hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/STRINGERHozzátartozóját öleli egy orosz fogságból szabadult ukrán hadifogoly, miután társaival ukrán területre érkezett 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 ukrán és ugyanannyi orosz hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/STRINGERAz orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának felvételén ukrán fogságból szabadult orosz hadifoglyok érkeznek a fehérorosz határra 2025. május 23-án, az Ukrajna elleni orosz háború negyedik évében. Az ezer-ezer főre kiterjedő fogolycseréről május 16-án született megállapodás Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. A fogolycsere május 23-i, első fázisában 390 orosz és ugyanannyi ukrán hadifogoly nyerte vissza szabadságát. MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium sajtószolgálata
Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.
Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt.
Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.
3 °C
