Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Kijev, Orosz rakétacsapás után.
Nyitókép: X / MAKS 24

Megint Kijevet bombázták az oroszok

Oroszország újabb súlyos légitámadást hajtott végre ballisztikus rakétákkal és drónokkal szombatra virradóan az ukrán főváros ellen, a kijevi rendőrség adatai szerint 15-en megsebesültek, és három kerületben megrongálódtak lakóházak.

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország az éjjel 14 Iszkander-M, illetve észak-koreai gyártmányú KN-23 típusú ballisztikus rakétát és 250 támadó drónt indított el Ukrajna ellen. A légvédelemnek hat ballisztikus rakétát és 128 drónt sikerült lelőnie, további 117 drónt pedig elektronikus hadviseléssel semlegesítettek vagy eltűnt a radarról.

A támadás fő célpontja a főváros volt, de rakéták csapódtak be a Dnyipropetrovszki, az Odesszai és a Zaporizzsjai területen is. A támadásban Kijev megye, Dnyipropetrovszk, Odessza, Harkiv, Donyeck és Zaporizzsja megyék szenvedtek károkat. A légierő később pontosította, hogy kilenc ballisztikus rakéta irányult Kijevre, és az éjszaka lelőtt mind a hat rakétát a főváros felett semmisítették meg.

Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon a súlyos éjszakai orosz légitámadással kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Kijev többször ajánlott tűzszünetet. "Minden egyes ilyen támadással a világ egyre inkább megbizonyosodik arról, hogy a háború elhúzódásának oka Moszkvában keresendő. Ukrajna sokszor javasolt tűzszünetet, mindenre kiterjedőt, és olyat is, amely csak a légtérrre vonatkozna. Mindezt figyelmen kívül hagyták. Nyilvánvaló, hogy Oroszországra sokkal erősebb nyomást kell gyakorolni ahhoz, hogy eredmény szülessen, és elkezdődhessen az igazi diplomácia" - hangsúlyozta.

Ismét jelezte, hogy Kijev további szankciós lépéseket vár az Egyesült Államoktól, Európától és Ukrajna minden partnerétől.

A kelet-ukrajnai Donyeck megye ügyészsége közölte, hogy szombat hajnal óta a régióban életét vesztette három civil, további három pedig megsebesült orosz tüzérségi támadásban.

Donyeck és a déli Herszon megye kormányzói hivatalai szombaton arról tájékoztattak, hogy előző nap a két régiót érő orosz támadásokban hat ember meghalt és 21 megsebesült. Ivan Fedorov, a délkeleti Zaporizzsja megye kormányzója pedig arról adott hírt, hogy az elmúlt napban az orosz erők 403 csapást mértek régiója 12 településére, és a támadásokban két ember megsebesült.

Az ukrán katonai hírszerzés a Telegramon közölte, hogy az oroszok egyre több harctéren foglyul ejtett ukrán katonát végeznek ki, már több mint 150 ilyen esetet dokumentáltak. A hírszerzés arról is beszámolt, hogy rögzítettek olyan közvetlen parancsokat, amelyekben foglyok meggyilkolására utasítanak.

A közleményben az ENSZ önkényes kivégzésekkel foglalkozó különmegbízottját, Morris Tidball-Binzt idézik, aki azt közölte, meg van győződve arról, hogy ezek a kivégzések "nem történhetnének meg ilyen gyakorisággal és mértékben Vlagyimir Putyin orosz elnök parancsa vagy beleegyezése nélkül". "Ezek a bűncselekmények nem elszigetelt esetek, hanem az agresszor állam, Oroszország vezetése tudatos politikájának részét képezik" - emelte ki a hírszerzés.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál rámutatott arra, hogy az idézett adat csak azokat az eseteket fedi, amelyeket a hírszerzés hitelesített az orosz agresszió 2022 februári kezdete óta. Összességében az ukrán hatóságok 268 ukrán hadifogoly feltételezett kivégzését vizsgálják, ebből 208 harctéri, 59 pedig az olenyivkai fogolytáborban történt eset volna.

A hírportál emlékeztetett a legfrissebb dokumentált esetre: az ukrán főügyészség közlése szerint péntek reggel az ukrán erők állásainak ostroma során a Donyeck megyei Pokrovszk térségében fekvő Udacsne településnél az oroszok foglyul ejtettek két ukrán katonát, és később kivégezték őket.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×