Infostart.hu
eur:
375.11
usd:
319.91
bux:
132888.2
2026. április 12. vasárnap Gyula
Friedrich Merz német kancellár (j) és Lars Klingbeil pénzügyminiszter az új összetételű kabinet heti ülésén a berlini kancellári hivatalban 2025. május 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Nem támogatja az AfD betiltását a német kancellár, más fellépést javasol

Kancellárrá történt megválasztása után első alkalommal nyilatkozott az AfD párt sokak által követelt betiltásáról Friedrich Merz. A konzervatív politikus egy lapinterjúban azt hangsúlyozta, hogy a pártot politikai téren kell legyőzni.

A CDU/CSU után a második legerősebb parlamenti párt jövőjével kapcsolatos lavinát a hónap elején a kölni székhelyű Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) indította el. Állásfoglalásában ugyanis „bizonyítottan szélsőségesnek” minősítette a pártot, amely a februári előre hozott parlamenti választásokon a három évvel korábbi eredményéhez képest megkétszerezte szavazatainak számát. A hivatal mindezt azzal indokolta, hogy a párt törekvéseivel veszélyezteti Németország demokratikus rendjét, a német nemzet fogalmát etnikai és származási alapon határozza meg. Betiltásról ugyan nem tett említést, de fokozott megfigyelés alá vonhatja a pártot.

Az AfD azonnal fellebbezett az ugyancsak kölni székhelyű közigazgatási bírósághoz .Az alkotmányvédelmi hivatal ezt követően a pártra vonatkozó „bizonyítottan szélsőséges” minősítést felfüggesztette. Azt hangoztatta, hogy a végső minősítéssel megvárja a közigazgatási bíróság határozatát. Ennek ellenére szerte az országban felerősödtek az AfD betiltását célzó követelések, amelyeket az ugyancsak ellenzéki Zöldek Pártja és a Baloldali Párt (Die Linke) is támogatott.

A kancellár a követelésekkel kapcsolatban korábban nem foglalt állást, és nem említette az AfD-t megválasztását követő első, mintegy 50 perces kormánynyilatkozatában sem. A demokratikus rend védelmében ugyanakkor nemzeti összefogásra szólított fel. Mindezt "pótolta" a Die Zeit című hetilapnak adott, egy nappal később megjelent interjújában, amelyből kitűnt, hogy

nem támogatja az AfD betiltását.

Szó szerint úgy fogalmazott, hogy „nagyon szkeptikus” az esetleges tiltással kapcsolatban. Merz szerint az ezt célzó követelés teljesítése túlságosan is a politikai vetélytárs felszámolásának látszatát keltené. Az AfD-vel kapcsolatban megfogalmazott, a demokratikus rend veszélyeztetését hangsúlyozó vádakkal kapcsolatban pedig kijelentettet, hogy azokat előbb be kell bizonyítani. A bizonyítás pedig az állam kötelessége – hangsúlyozta a kancellár, aki megválasztása előtt egyetértett azokkal a radikális követelésekkel, amelyeket az AfD támasztott az illegális bevándorlás elleni harc érdekében.

Tilalmi eljárást csak a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat, valamint a kormány kezdeményezhet. A jelek szerint a kancellárnak mindez nem áll szándékában, mint ahogy a CDU/CSU koalíciós parterének, az SPD-nek sem. Merzet megelőzve egy korábbi interjúban erre utalt Lars Klingbeil, a szociáldemokraták vezetője, hangsúlyozva, hogy az AfD-vel politikai téren kell felvenni a harcot. Klingbeil a Merz-kormányban az alkancellári tisztséget is betölti.

Címlapról ajánljuk
Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok
ilyen még nem volt

Kétharmadnál a részvétel – itt vannak 3 órai adatok

A választásra jogosultak 66,01 százaléka, 4 968 713 szavazó járult az urnákhoz a vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson 15 óráig. Sosem volt még ilyen.

Több helyen komoly sorbanállás alakult ki, volt, ahol spanyolul beszélgettek a szavazók

Az országos átlagot meghaladó választói aktivitás és az átjelentkezők magas száma miatt jelentős várakozási idő alakult ki több szavazókörben. Budakalászon nemzetközi megfigyelők előtt rögzítettek adminisztrációs hibát, míg Budapest több kerületében a parkolás és a bejutás is nehézségekbe ütközik.
inforadio
ARÉNA
2026.04.13. hétfő, 18:00
Virág Andea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Kemény üzenetek jöttek a tárgyalások után: távozott az amerikai delegáció Iszlámábádból - Híreink az iráni háborúról vasárnap

Megakadtak az amerikai-iráni béketárgyalások: a több mint húszórás iszlámábádi egyeztetés végül megállapodás nélkül zárult, az amerikai delegáció pedig vasárnap hajnalban el is hagyta a helyszínt. Washington szerint Teherán nem volt hajlandó egyértelmű kötelezettséget vállalni arra, hogy lemond az atomfegyver megszerzéséről, miközben Irán az amerikai követeléseket túlzónak nevezte. J. D. Vance közölte, hogy az Egyesült Államok egy „végső és legjobb ajánlatot” hátrahagyott, amelyre még várják az iráni választ. Közben újabb feszültséget keltett, hogy amerikai hadihajók haladtak át a Hormuzi-szoroson, illetve Washington megkezdte az aknamentesítés előkészítését, amit Teherán több ponton vitat. Benjamin Netanjahu eközben világossá tette: Izrael folytatja a harcot Iránnal és annak szövetségeseivel szemben. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború vasárnapi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 12. 14:46
2026. április 12. 12:17
×
×