Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Friedrich Merz német kancellár (j) és Lars Klingbeil pénzügyminiszter az új összetételű kabinet heti ülésén a berlini kancellári hivatalban 2025. május 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Nem támogatja az AfD betiltását a német kancellár, más fellépést javasol

Kancellárrá történt megválasztása után első alkalommal nyilatkozott az AfD párt sokak által követelt betiltásáról Friedrich Merz. A konzervatív politikus egy lapinterjúban azt hangsúlyozta, hogy a pártot politikai téren kell legyőzni.

A CDU/CSU után a második legerősebb parlamenti párt jövőjével kapcsolatos lavinát a hónap elején a kölni székhelyű Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) indította el. Állásfoglalásában ugyanis „bizonyítottan szélsőségesnek” minősítette a pártot, amely a februári előre hozott parlamenti választásokon a három évvel korábbi eredményéhez képest megkétszerezte szavazatainak számát. A hivatal mindezt azzal indokolta, hogy a párt törekvéseivel veszélyezteti Németország demokratikus rendjét, a német nemzet fogalmát etnikai és származási alapon határozza meg. Betiltásról ugyan nem tett említést, de fokozott megfigyelés alá vonhatja a pártot.

Az AfD azonnal fellebbezett az ugyancsak kölni székhelyű közigazgatási bírósághoz .Az alkotmányvédelmi hivatal ezt követően a pártra vonatkozó „bizonyítottan szélsőséges” minősítést felfüggesztette. Azt hangoztatta, hogy a végső minősítéssel megvárja a közigazgatási bíróság határozatát. Ennek ellenére szerte az országban felerősödtek az AfD betiltását célzó követelések, amelyeket az ugyancsak ellenzéki Zöldek Pártja és a Baloldali Párt (Die Linke) is támogatott.

A kancellár a követelésekkel kapcsolatban korábban nem foglalt állást, és nem említette az AfD-t megválasztását követő első, mintegy 50 perces kormánynyilatkozatában sem. A demokratikus rend védelmében ugyanakkor nemzeti összefogásra szólított fel. Mindezt "pótolta" a Die Zeit című hetilapnak adott, egy nappal később megjelent interjújában, amelyből kitűnt, hogy

nem támogatja az AfD betiltását.

Szó szerint úgy fogalmazott, hogy „nagyon szkeptikus” az esetleges tiltással kapcsolatban. Merz szerint az ezt célzó követelés teljesítése túlságosan is a politikai vetélytárs felszámolásának látszatát keltené. Az AfD-vel kapcsolatban megfogalmazott, a demokratikus rend veszélyeztetését hangsúlyozó vádakkal kapcsolatban pedig kijelentettet, hogy azokat előbb be kell bizonyítani. A bizonyítás pedig az állam kötelessége – hangsúlyozta a kancellár, aki megválasztása előtt egyetértett azokkal a radikális követelésekkel, amelyeket az AfD támasztott az illegális bevándorlás elleni harc érdekében.

Tilalmi eljárást csak a parlament két háza, a Bundestag és a Bundesrat, valamint a kormány kezdeményezhet. A jelek szerint a kancellárnak mindez nem áll szándékában, mint ahogy a CDU/CSU koalíciós parterének, az SPD-nek sem. Merzet megelőzve egy korábbi interjúban erre utalt Lars Klingbeil, a szociáldemokraták vezetője, hangsúlyozva, hogy az AfD-vel politikai téren kell felvenni a harcot. Klingbeil a Merz-kormányban az alkancellári tisztséget is betölti.

Címlapról ajánljuk
Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Hány nap múlva kell orvosi igazolás a munkahelyen?

Eddig elég volt egy e-mail vagy telefon a főnöknek, és csak a negyedik naptól kellett orvosi igazolás Németországban – vitát robbantott ki a terv, mellyel a koalíciós kormány szigorítaná a munkavállalók betegállományára vonatkozó szabályozást.

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×