Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Ryanair Boeing 737-8AS takes off from PRG Airport
Nyitókép: RafalSzmidt/Getty Images

Gigaüzletet ütött nyélbe Donald Trump

Katar megállapodást írt alá a Boeing amerikai repülőgépgyártó vállalattal utasszállítók beszerzésére a Qatar Airways légitársaság számára az amerikai elnök szerdai látogatása során. Donald Tump az Irán elleni új amerikai szankciók szigorú végrehajtását kérte minden országtól.

Trump közölte, hogy a 200 milliárd dolláros megállapodás 160 repülőgép beszerzéséről szól. A Dohában tartott aláírási ceremónián az amerikai elnök mellett Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír vett részt.

Trump megemlítette, hogy Kelly Ortberg, a Boeing vezérigazgatója a ceremónián azt mondta neki, hogy "ez a legnagyobb repülőgép-rendelés a Boeing történetében, ami jó".

Az amerikai elnök azt mondta, hogy a 200 milliárd dolláros megállapodás 160 repülőgép beszerzéséről szól. Később azonban a Fehér Ház arról adott ki tájékoztatást, hogy

210 darab Boeing 777X, illetve 787 típusú, GE Aerospace hajtóművel felszerelt repülőgép beszerzéséről van szó 96 milliárd dollárért.

Trump megemlítette, hogy Kelly Ortberg, a Boeing vezérigazgatója a ceremónián azt mondta neki, hogy "ez a legnagyobb megrendelés a Boeing történetében, ami jó".

Az alku hírére a Boeing részvényei a New York-i tőzsdén 0,9 százalékkal, a GE Aerospace részvényei pedig 0,1 százalékkal erősödtek.

A Boeing 777X típus még fejlesztés alatt van, az első gépek várhatóan 2026-ban kerülnek majd kiszállításra hat évet csúszva az eredeti határidőhöz képest. A Qatar Airways már korábban 94 darabot rendelt a típusból. Üzleti riválisa, az emírségekbeli Emirates légitársaság 205 darab Boeing 777X-et rendelt. A két légitársaság az elsők között rendelt az új Boeing gépekből, amikor a fejlesztési program elindult 2013-ban.

Megállapodás kell Iránnal

Később Szaúd-Arábiábanaz Irán elleni új amerikai szankciók szigorú végrehajtását kérte Donald Trump minden országtól, miközben - amint mondta - reméli, sikerül megállapodást elérni az iráni nukleáris kérdésben, mert az Egyesült Államokat egyre inkább aggasztja Irán urándúsító tevékenysége.

"Megállapodást akarok elérni Iránnal. Szeretnék tenni valamit ezért, ha lehetséges" - mondta az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) hat tagországának rijádi csúcstalálkozóján. "Nagyon kérek minden nemzetet, hogy csatlakozzon hozzánk az általam Iránnal szemben most bevezetett szankciók teljes és maradéktalan végrehajtásában" - folytatta.

Az amerikai kormány a közelmúltban az iráni olajiparhoz és atomprogramhoz kapcsolódó több szervezetet is szankcionált.

Trump a GCC vezetőivel tárgyalva megjegyezte: Teheránnak minden lehetséges megállapodás részeként fel kell hagynia a hozzá ideológiailag közel álló csoportok támogatásával. Iránnak "fel kell hagynia a terror szponzorálásával, le kell állítania véres közvetett háborúit, valamint véglegesen és ellenőrizhetően fel kell hagynia azzal a törekvésével, hogy atomfegyverre tegyen szert". "Nem lehet atomfegyverük!" - szögezte le.

Az Egyesült Államok április eleje óta tárgyal Iránnal utóbbi atomprogramjáról. Washington azt reméli, hogy így megakadályozhatja az atomfegyverhez való hozzájutásban. Trump többször is kijelentette, hogy szerinte lehetséges a megállapodás kieszközlése, de nem a végtelenségig. Trump most határozottan felszólította Iránt, hogy hagyjon fel a Hamász palesztin terrorszervezet, a Hezbollah libanoni síita milícia és a jemeni húszi lázadók támogatásával.

A The New York Times című amerikai lap arról számolt be, hogy Washington terve szerint Irán csak alacsony - az atomfegyverek szempontjából releváns küszöbérték alatti - szintre dúsítaná az uránt, majd polgári felhasználásra arab államoknak szállítaná. Az Anvadzs című iráni hírportál idézett egy magas rangú teheráni politikai tisztségviselőt, aki szerint támogatják a javaslatot. Az urándúsító létesítmények az öbölbeli iráni szigeteken kaphatnának helyet - írta a Hammihan című helyi újság.

Irán a hazai és a nemzetközi média beszámolói szerint az Egyesült Államokkal folytatott magas szintű tárgyalásokkal párhuzamosan tárgyal több öböl menti arab állammal is egy nukleáris konzorcium létrehozásáról. Az iráni Didban portál szerint Teherán azt szeretné, ha olyan országok, mint Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek iráni területen részt vennének az urándúsításban.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerdán beszámolt arról, hogy a közelmúltban Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben tett látogatásai összefüggésben állnak az Egyesült Államokkal folyó nukleáris tárgyalásokkal.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×