Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat jelentette be, hogy őrizetbe vette a magyar katonai hírszerzés két ügynökét, akit hazaárulással vádolnak és életfogytiglani szabadságvesztés vár rájuk. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint Ukrajna lejárató akciót indított, mert Magyarország nem akar belesodródni a háborúba és ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását. Bejelentette azt is, hogy Magyarország kiutasított két, Ukrajna budapesti nagykövetségén diplomáciai fedésben dolgozó kémet. Erre Kijev két magyar diplomata kiutasításával válaszolt.

Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint – aki több mint egy évtizedig töltött be főkonzuli tisztségeket Romániában, majd pedig nagykövet volt Moldovában – részben belpolitikai, részben külpolitikai okból nyithatta meg a diplomáciai konfliktust Ukrajna.

„A közelgő ukrajnai választásokra tekintettel eszébe juthat egy politikai vezetőnek, aki esetleg újra akarja magát választatni, hogy ilyen módon erősítse a mögötte felsorakozó szélsőséges választókat. A másik célja a külső nyugati szövetségesek előtt annak az igazolása lehetett, hogy miért nem tesz eleget Ukrajna a nemzeti kisebbségi jogok 2017 előtti szintjének helyreállítására tett ígéreteinek" – fejtette ki.

A kölcsönös kiutasítások ellenére a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolat továbbra is működik Magyarország és Ukrajna között, és a különböző kapcsolati csatornák továbbra is rendelkezésre állnak a felek között, úgyhogy megvannak az eszközök, lehetőségek a kölcsönös érdekeknek megfelelő egyeztetésekre – mondta Szilágyi Mátyás, egyben reményét fejezve ki, hogy a helyzet mielőbb rendeződik.

Hozzátette: az ilyen kémügyek többségében nem szokott kiderülni, hogy valójában mi történt, vagyis hogy kinek volt igaza.