A misén a bíborosi testület tagjai vettek részt. Az új pápával koncelebrált Giovanni Battista Re, a bíborosi kollégium dékánja, aki a konklávét bevezető misét mutatta be szerdán.

XIV. Leó először angolul szólt a bíborosokhoz, kiemelve, hogy testvéri közösséget alkotnak.

Olaszul mondott homíliájában a pápa az egyház kétezer éves örökségéről beszélt, amely - mint mondta - nem merül ki csodálatos épületekben, mint például a Sixtus-kápolna, hanem azt az üzenetet képviseli, amelyet az egyház a mindenkori emberiség javáért hirdet.

Az egyház a történelem hullámait a megváltás hajójával szeli, fényt ad a világ sötétségében, szolgálatát a mai világ "korlátai, lehetőségei, kérdései és meggyőződései" között látja el.

A pápa Jézus fogadtatásáról és megítéléséről beszélt a korabeli fényűző hatalmi körök árulástól és hűtlenségtől uralt palotáiban, ahol Jézust érdekesnek, de teljesen jelentéktelennek tartották, erkölcsi tanítása pedig elutasításra talált. A hétköznapi emberek egyenesnek, bátornak tartották, de "csak embernek", akitől a veszély pillanatában csalódottan eltávolodtak.

"Ma sem kevés az olyan helyzet, amelyben a keresztény hit abszurdnak találtatik a gyenge és kevéssé bölcs emberek által.

Olyan helyzetekben, amikor a hit helyett más bizonyosságokat részesítenek előnyben, a technológiát, a pénzt, a sikert, a hatalmat, az élvezetet" - jelentette ki XIV. Leó.

Úgy vélte, ilyen környezetben nem könnyű tanúsítani és hirdetni az evangéliumot, ha azt, aki hisz, "kinevetik, ellenségként kezelik, megvetik vagy legfeljebb eltűrik és szánalmat éreznek iránta" . Pedig szerinte pontosan ott van sürgős szükség az egyház missziójára, ahol a hit hiánya gyakran drámához vezet, az élet értelmének elveszítését, az irgalom elfeledését okozza, az emberi méltóság megsértését a legtragikusabb formákban, a család válságához vezet, valamit számos más sebet okoz, amelyekben a "társadalmunk szenved, nem is kis mértékben".

XIV. Leó megjegyezte,

sokan Jézust kizárólag "karizmatikus vezetőként vagy szuperemberként" tartják számon még a megkereszteltek között is, ami tényleges ateizmusnak felel meg.

XIV. Leó első miséjén felöltött miseruháját Collemaggio keresztje díszítette, amely az abruzzói kisvárosban található Szűz Mária-bazilika szent kapujáról ismert. A bazilikában avatták pápává V. Celesztint 1294-ben, aki szent kaput nyitott, majd 2022-ben Ferenc pápa volt az első egyházfő, aki ismét megnyitotta Collemaggio szent kapuját.

XIV. Leó vasárnap délben a Mennyek királynője-imát mondja el a Szent Péter téren, hétfőn pedig a konklávét kísérő sajtó tagjait fogadja a Vatikánban.