Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtóértekezletet tart Kijevben 2025. március 12-én, egy nappal azután, hogy az Oroszországgal hadban álló Ukrajna beleegyezett egy 30 napos tűzszünetbe az Egyesült Államokkal tartott szaúd-arábiai megbeszélésen. A Kreml közölte, hogy Moszkva tájékoztatást vár Washingtontól a dzsiddai amerikai-ukrán tárgyaláson megfogalmazott tűzszüneti javaslatról.
Nyitókép: MTI/EPA

Összeállt Volodimir Zelenszkij küldöttsége a béketárgyalásra

Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy szerinte Moszkva jó okkal késlelteti a Kijev és Washington által javasolt harmincnapos tűzszünetről folytatandó tárgyalásokat.

Volodimir Zelenszkij összeállított egy küldöttséget, amely a béketárgyalásokat folytatja majd, hogy "igazságos békét érjenek el" Oroszországgal - derül ki egy szombaton Kijevben közzétett rendeletből. A dokumentum szerint az Ukrajna "nemzetközi partnereivel" folytatott tárgyalásokon Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője, Andrij Szibiha külügyminiszter, Rusztem Umerov védelmi miniszter és Pavlo Palisza, az elnöki kabinet helyettes főnöke vesz részt.

Az ukrán elnök szerint Moszkva késlelteti a Kijev és Washington által javasolt harmincnapos tűzszünetről folytatandó tárgyalásokat, mert meg akarja erősíteni állásait a frontvonalon.

"Erősebb állásokat akarnak a tűzszünet előtt" - jelentette ki Zelenszkij szombati sajtótájékoztatóján. "Az eljárás késleltetése azzal kapcsolatos (…), hogy javítani akarják a helyzetüket a harcmezőn" - tette hozzá.

A kedden a szaúd-arábiai Dzsiddában folytatott tárgyalások után az Egyesült Államok és Ukrajna harmincnapos tűzszünetet javasolt, amennyiben Moszkva is elfogadja.

"Putyin hazudik (…), amikor azt állítja, hogy egy tűzszünet feltétlenül túl bonyolult lenne. Valójában mindent ellenőrizni lehet, és erről tárgyaltunk az amerikaiakkal is" - írta az X közösségi portálon szombaton közzétett üzenetében az ukrán elnök.

Zelenszkij kitért a területek "bonyolult" kérdésére is, amelyeket szerinte "később a tárgyalóasztalnál kell megoldani". "Az Egyesült Államok ezt a kérdést felvette a dzsiddai találkozón. Álláspontjuk azonos volt Ukrajnáéval" - szögezte az ukrán elnök, megismételve az ukrán álláspontot, amely szerint "semmilyen esetben sem ismerik el oroszként a megszállt ukrajnai területeket".

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×